Paksi Tükör 2004. január [antikvár]

MULTUNK Deák Ferenc paksi és to nai kapcsolatai Páratlan és mindmáig a nyilvánosság előtt ismeretlen forrás őrizte meg Deák Ferencnek a tolnai rokonaihoz fűződő kapcsolatát, A tolnai atyafisóg Jozefa nővére révén kapcsolódott a Deák családhoz. Az idősödő Deák Ferenc számára csupón ez a vonal jelentette a legközvetlenebb családot, mivel Antal bátyjának és Klára nővérének sem voltak utódai. Már a harmadik nemzedéket képviselő Szeniczey Cecília unokahúga és keresztlánya a gyermekkori, majd fiatal lányként átélt élményeit a felnőtt ember emléknyomai alapján és látásmódjával vetette papírra. A visszaemlékezéséből nagyrészt a rokonszerető nagybácsit, az 1850-1860-as évek Deákját ismerhetjük meg, és érthető módon kevésbé informálódhatunk a Jozefával való kapcsolatáról. Jóllehet a Deák testvérek között nagyon erősek a kötődések. Deák Ferenc születésekor anyját, öt éves korában pedig apját veszítette el. Az árván maradt testvérek közül az éppen a felnőtt korba lépő Antal a családfői gondokkal szembesült, a nővérek pedig a női mivoltukból adódóan az anyai szerepkört töltötték be a kisöccsük életében, aki az összetartozás és az egymásrautaltság érzetével és tapasztalatóval nőtt fel. A nálánál jóval idősebb bátyja és nővérei iránti testvéri ragaszkodása átszőtte az egész életét, és Ily módon a családi kötelékek felértékelődtek számára. Katonás, egyenes jellemű, titkon költeményeket író Antal bátyja és elsősorban anyáskodó Klára nővére nevelték.''' Ugyanis Jozefa apjuk halálának évében elhagyta a kehidai otthont. Férjével, Nemeskéri Kiss Józseffel Tolna vármegyébe, Paksra költöztek.'" Házasságuk mindkét család társadalmi rangjához illett. A Deák család az ismeretlenségből emelkedett fel a 18. század folyamán a zalai hivatalt vállaló nemesség sorába, a "bene possessionatus" körbe.''' Némi iskolázottsággal, hivatalviseléssel, előnyös házasságokkal alapozódott meg a társadalmi státuszuk.'"' A felemelkedés hasonló útját választotta a Nemeskéri Kiss család is. Tolna megyében a 18. században szerzett birtokaik 10550 holdat tettek ki. A középbirtokosi lét az anyagi helyzetüket, a szellemi kultúrájukat, a rokoni és társas viszonyaikat jelentősen meghatározta, ugyanakkor behatárolta. Ez utóbbiak Északnyugat-, Nyugat-Magyarország irányába mutattak, de idekapcsolták a családot az öröklött és szerzett birtokaik és a nyugati, németes kultúra iránti érdeklődésük és irányultságuk is.'^' A házasságkötés időpontjában azonban a család befolyása már megkopott, és a birtokaik is összezsugorodtak. Paksot a középkorban tekintélyes Paksy csalód leányági leszármazottai, a Doróczy és Száraz famíliák örökölték közbirtokosságot alkotva, amelyen a 19. századra mór a Nemeskéri Kisseken kívül, a Komis, a Rosty, a Csúzy, a Vigyázó, a Szluha, a báró Rudnyónszky stb. rokonság is osztozott.''' Sokóig előnyösnek tűnt anyagi és gazdálkodási szempontból az osztatlan állapot. Ezt a védekező mechanizmust a csalódok szerteágazósával nem lehetett működtetni több generáción keresztül. Kiss József az 1816-ban történt birtokosztáskor kapta a paksi javakat a madocsai, bölcskei és gerjeni birtokrészekkel együtt. A tulajdoni hányad szerinti osztozás sem bizonyult sikeres megoldásnak, ugyanis a hagyományos művelési rendszer alkalmazása, az állandó pénztelenség fokozta a megélhetési bajokat. Ez teljes valójában akkor mutatkozott meg, amikor a családfő 1829-ben meghalt. A család válságos helyzetbe került. Az 1300 holdas birtok az úrbóriális arány nagysá- ''' Horónszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatónak és betegségének befolyása pályájára. Orvostörténeti Közlemények 1972., 64-65. szám, 13-30. p. flováb-biakban; Horónszky ) Molnár Andrós; A fiotol Deák Ferenc. (Továbbiakban: Molnón A fiatal Deák ) Kézirat. Deák Jozefa és Nemeskéri Kiss József 1808. május 27.én kötött házasságot Kehidán. Turbuly Éva; A Deák család felemelkedése o megyei hivatolvállaló nemességre. Zalai Gyűjtemény 35. kötet. Zaioegerszeg. 1994 33-34. p, ''' Turbuly Éva: Egy zalai köznemes, Deák Lószló vagyoni viszonyai. Zalai Gyűjtemény 34. kötet, 1993, 17-18. p. Glász József: Tolna megye középbirtokos nemességének onyagi viszonyai. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve, XVI. kötet. Szekszárd, 1991, 13. p., 120-125. p (Továbbiakban: Glósz ), Nogy Iván: Mogyororszóg csoiádai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, VI. kötet. Pest. 1860,, 248-249. p., Magyarország csolódai. Sikobonyi Angyal Pál közlése: 88. Nemeskéri Kiss, 222-223. p. Paks nagyközség monográfiája Paks, 1975, 61. p. _Poksi Tükör * 2004jor^uóóo 1