Palóc Kalendárium 2012 [antikvár]

Részlet: Berze Nagy János is említi Hevesmegyei Nyelvjárás című tanulmányában, hogy a -bessenyőtelkiek haragusznak, ha palócoknak nevezik őket; maga is fültanuja volt Felsőtárkányon, hogy a palóc elnevezésnek nem valami hízelgő jelentést tulajdonít a vidék népe. Két kis fiú játszadozott az utca porában. Az egyik homokdombot épített, a másik kaviccsal „ostromolta" azt, miközben egy kődarabocska az építő gyermek kezét érte. Összevesztek. A nem éppen barátságos kifejezések egész sorozata következett ezután. Egyik gyermek a teljes megvetés hangján odaszól a másiknak, menekülésre készen: Te kutya palóc! Káromkodásuk is így szól: Erre-arráját a palóc apádnak, anyádnak! Az egyes falvak is harcban vannak egymással ezért a szóért. Mindegyik a másik falura igyekszik tolni palóc voltát. A felnémeti paraszt, aratás alkalmával, szürkeszínű gatyát ölt, hogy ne lássék meg rajta egyhamar a piszok. Erre már a tárkányi palóc ezt mondja: „Nem csuda, hogy a felnérnetyinek fekete a ga-tyája, hiszen palóc, csak nem tagadja meg a fajtáját." Bizonyos az, hogy a palócoknak a magyar közjogban semmiféle szerepük soha nem volt, noha az jászokat, kunokat, székelyeket sokszor emleget s a részükre kiváltságokat biztosít a palócokat azonban, mint ilyeneket sohasem ismerte el. Igazán kíváncsiak voltunk ezek után, hogy a jó palócok maguk mit szólnak hát a palóc elnevezéshez? Jártunkban-keltünkben kérdezgettük is az embereket. Német József fölsőtoldi legény azt mondotta nékünk, jó palóc dialektusban, hogy a palócok Sámsonházán vannak, mert ott tótul beszélnek! - Egy márkházai tejeskocsistól kérdeztük, hogy palócnak tartja-e magát? Már hogy volnék az, - válaszolta, - mikor jóravaló keresztény katholikus vagyok! A salgótarjáni állomáson egy szomszéd falubeli legény azt vallotta, hogy ők nem hívják egymást palócnak, csak magasabb állású emberek mondják rájuk: ezek csak olyan palócok, vagyis parasztok! Szerinte a palóc, annyit jelent: paraszt. Egy pásztói ember ezt mondotta: Hallatszik, hogy palócnak hívnak bennünket, de tudja az Isten, ez honnan jön Máma már nem volna jó a faluban mondani, hogy palócok vagyunk, mert a paraszt is urasodik mindenhol. Azt is hallotta, hogy a palócok Bars megyében laknak! Egy salgótarjáni hivatalszolga palóc-dialektusban mondotta, hogy ő nem palóc, ámbár Rákóczi is palóc volt; színpadon a palóc-öltözetet most is az ő ruhája után csinálják. A palócokat azért hívják így, mert azok igazi hevesvérű emberek, belőlük toborozzák a legjobb magyar ezredeket! Másokat is megkérdeztünk: palóc kigyelmed?! A legtöbb ember zavarba jött, kertelt és ilyenformán válaszolt: „Hát kérem bizony mi földműves, magyar emberek vagyunk." Sok meg úgy tett, mintha a palóc elnevezést egész életében nem is hallotta volna. Eleinte magunk is ingadoztunk: e kötetünket a palóc elnevezéshez kapcsoljuk-e? De hát vannak a palóc népnek intelligens fiai, akik ma már határozott büszkeséggel vallják magukat palócoknak; a palóc-magyarságot az ország minden fia rendkívül munkás, szorgalmas, jólelkű embernek ismeri. Ma már a palóc elnevezésben semmi csúfolódás nincsen, Mikszáth Kálmán, a nagy palóc valósággal népszerűvé tette; a palócság művészetét ismertetvén, e nemes népre tisztelettel és meleg szeretettel gondolunk mi is. Malonyai Dezső