Párhuzamos történetek - Budapest és Kassa [antikvár]

Részlet a könyv 29 oldaláról: Kai issa és Budapest építészete 1867-1918 - Párhuzamok és különbségek Az 1866. évi porosz-osztrák háború elvesztésével világossá vált, hogy a Habsburgoknak le kell mondaniuk arról, hogy a közelgő német egység alakulására bármilyen hatással lehessenek. Ettől kezdve a monarchia belső konszohdációja vált prioritássá. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen jött létre az 1867-es kiegyezés, amely - ellentmondásokkal terhelten ugyan, de - a magyar reformkor számos, korábban be nem teljesedett törekvését valósította meg. A létrejött új államszerkezet, a dualista Osztrák-Magyar Monarchia magyar felében (is) számos jelentős átalakulást eredményezett közjogi és közigazgatási vonatkozásban egyaránt. Megszűntek olyan középkori eredetű jogi közigazgatási egységek, mint a székely és szász székek Erdélyben, valamint a Jász-Kun Kapitányság. Megszűntek a céhek vagy például a kassai polgármester bíráskodási joga is. Egyfajta általános modernizáció jellemzi szinte az élet minden területét, így többek között az oktatásügyet is. A városfejlesztés fontosságát fogalmazza meg Pulszky Ferenc a Magyar Sálon képes havi folyóirat 1890-es évfolyamában írott, „A városok" című cikkében: „Amint a gyémánt csak gyémánt által csiszolható, úgy az ember is csak más emberek érintkezése, a tapasztalatok kölcsönös kicserélése által művelődhetik, a kultúra csak a városi élet által fejlődhetik. Maga a nyelv is ennek bizonysága. A városnak római neve Urbs és civitas, az Urbanitásnak, a czivilizációnak a gyökere, a magyarban a »polgárosodás«-szó a polgári élet eszméjéből ered, mert az ipar és a kereskedés, a tudomány és a művészet csak a városokban vehette eredetét, nem a fejedelmi palotában, nem az úri kastélyban, nem a falusi kunyhóban. ( ) Csak a városok s apolgárság ipara és kereskedése biztosíthatják hazánk fölvirágzását és önállóságát." Ferenc József magyar királlyá koronázásának (1867) helyszíne Buda és Pest, Óbudával egyesülve (1873) lett Magyarország fővárosa. Az új Budapest az adminisztráció, a vasúti közlekedés, a gazdasági és kulturális élet központja is. Gyors fejlődését illusztrálja a népesség gyors ütemű fejlődése is. így a városiasodás kritériuma a különböző közszolgáltatások és azoknak modernizációja volt. A fővárosban 1868-ban hozzák létre a későbbi Parlament épületének helyén az ideiglenes vízművet, amelynek feladatát később - 1893 és 1897 között - a káposztásmegyeri vízmű veszi majd át. 1889 és 1906 között készül el a csatornahálózat. Kassán 1903-ban fedik be a Fő utcán addig folyó Csermely patakot, és itt is hozzálátnak a csatornázáshoz. Pesten 1856-ban, Budán 1863-ban jelenik meg a gázvilágítás, a gázgyárakat egy nürnbergi cég építi fel. Az 1910-es években épül fel Óbudán az új gázgyár, a munkásteleppel együtt, (vVImásy Balogh Lóránt tervei szerint), amely már a főváros tulajdonában van. Kassán 1870-ben egy augsburgi cég épít gázgyárat. A tömegközlekedés a fővárosban 1866-ban a lóvasúttal indul. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaságnak, amely 1896-ig csak lóvontatású kocsikat alkalmazott, versenytársa jelentkezett 1897-ben a későbbi Budapesti Villamos Vasúti Társaság személyében. A millennium évében (1896) 29