Pásztó utcanevei 1991-ig [antikvár]

Bevezető Immáron Nógrád megye negyedik városa utcaneveinek története készüli el', s így Pásztó, a kcizel ezer éves- település történetében az utcanévadás területén is csökkent a fehér foltok száma. A város műltja után érdeklődők ezentúl a településtörténetre jellemző adatoknak is birtokosává válhatnak. A/t hihetnők, hogy az a település, melynek utcanevei közül kettőt már a 15. század közepéről ismerünk, az ebbeli forrásokban bővelkedni fog. Magam is mint kutató eme reményekkel kezdtem hozzá a források feltárásához. Az anyaggyűjtés közben a-zonban hamarosan rá kellett jönnöm - több évtizedig, illetve évszázadig nincs a témára névszerinti adat -, hogy nagyon is hiányos forrásegyüttesekből kelleti rekonstruálnom a település utcanévjegyzékét. A névhiánynak oka pedig az, hogy bár Pásztó és több más település esetében is ismerték ugyan az utcák névvel való elnevezését, de hivatalos esetekben csak a már korán - esetünkben a 18. század közepétől - meglévő-, és állandónak tűnő házszámozási használták.^ (A 18. század közepén keletkezett belterületi térkép házszámozása, és az 1885-ben készült térkép számozása között alig van különbség.) Ha az utcafrontján meglévő házszámok már nem voltak elégségesek, akkor segítségül hívták az ábc-t, s így kialakullak az udvarokból a kis zsákutcák, amit idővel összekötöttek az alatta vagy felette haladó utcákkal. A választási körzetek kijelölésénél sem használták az ulcák elnevezését egészen 1947-ig, hanem csak a ház.számokal. Az anyakönyvek is csak részben kivételek ez alól 1832 és 1903 közölt. így történhetett meg tehát, hogy az 1832- 1895 közötti egyházi a-nyakönyvek átvizsgálása is csak részben vitt közelebb az utcanevek keletkezési időpontjainak megállapításához, mert a jelzett időszakban rendszeres utcanév használatot mindössze az 1885 és 1895 közötti években találtam. A nevek, melyek fellelhetők voltak az említett tíz évben nagyjából ugyanazok, melyekel lokalizálva az 1844-ben, illetve 1885-ben keletkezett térképek rögzítenek. De a névalakok több variánsban szerepelnek, a névalakok még nem rögzülnek: pl.: Büge, Büge utca; Csap ulca, köz. Csapó utca; Kacsa utca, köz, vagy csak simán Kacsa. Szórványosan azonban csak itt szereplő, újnak mondható utcák vagy közök neveit is tartalmazzák az anyakönyvek lakhely rovatai. Viszont ezen utcák, közök lokalizálása, térkép hiányában csak hozzávetőlegesen lehetséges. Ezek az új - és csak itt szereplő - utcanevek a következők: a Barát ulca 1880-ban; a Boczkúl utca 1889-ben; a Perez (!) utca 1882-ben, 1885-86-ban és 1893-94-ben; a Szél ulca, a Tepkei utca vagy köz 1889-ben; az Úri ulca 1892-ben és a Lőrincz tér 1894-ben. Ezek a belterületi földrajzi nevek valószínű csak helyi, kisebb közösség állal használt, félhivatalos, lokális elnevezést takarnak, s ezeket a neveket főleg a pásztóiak név-tudata - bemondás útján -, no meg az egyházi anyakönyvvezető lakhelyet pontosítani akaró szándéka őrizte meg az utókornak. Ugyancsak lakhelyet pontosítani akaró szándék húzódik meg abban is, hogy a házszám közlése melleit rendszertelenül nevesítik is a lakóházat. Pl.: Apátság, Apátság é-pülel. Apátsági major; Almási (!) udvar; Monoslor; Sörház; - mintegy áttételesen utal-