Pécs Album [antikvár]

Bevezetés Gazdag történelmi múltja, építészeti sokszínűsége és déli fekvése miatt Pécs sokak szerint az ország legszebb vidéki nagyvárosa. A magát „a mediterrán hangulatok városának" nevező település valóban büszke lehet napsütéses éghajlatára, pezsgő városi életére és kulturális értékeire. Ez az a város, ahol Szent István, elsö királyunk, 1009-ben megalapította a Pécsi Püspökséget, ahol Nagy Lajos 1367-ben létrehozta az ország elsö egyetemét, és ahol Klímó György püspök 1774-ben megnyitotta hazánk elsö nyilvános könyvtárát. Ez az a város, amelynek a IV. évszázadból fennmaradt ókeresztény sírkamráit 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ugyanezen város nyerte el 2010-re - Essen és Isztambul mellett - az Európa Kulturális Fővárosa címet. A régészeti leletek szerint mintegy 6000 évvel ezelőtt telepedtek le az első törzsek, a kelták, a pannonok és az illírek a mai Pécs vidékén. Őket hódították meg a Római Birodalom katonái, akik aztán az I-II. században várost alapítottak a kedvező fekvésű helyen. A kereskedelmi útvonalak és hadiutak metszéspontjában fekvő Sopianae néven ismert város a III. század végere Pannónia Valéria tartomány közigazgatási székhelye lett. A Nyugat-római Birodalom bukását követően a hunok után az osztrogótok, gepidák, longobárdok és avarok egymást váltva lakták a települést, mígnem a IX. században - immár a Frank Birodalom részeként új nevet kapott a város; Quinque Ecclesíae. Ezt a nevet, melynek jelentése „öt templom", a későbbiek során más nyelvek is előszeretettel használták a település megjelölésére - amint azt a német „Fünlkirchen" vagy a szlovák „Patikostolie" is mutatja. Pécs mai neve először egy 1235-böl származó oklevélben tűnik fel „Pechutb" (pécsi út) formában. A szó valószínűleg horvát eredetű; jelentése nem pontosan tisztázott. Pécs neve némelyek szerint a horvát szó „öt", mások szerint „kemence" vagy „magányos szikla" jelentését őrzi. A krónikás Anonymus szerint 890. körül érték el a magyarok a Mecsek vidékét Ete és Bojta vezetésével. A Pécsi Püspökség születését tanúsítja az államalapítás idejéből származó írásos emlékünk, I. Szent István 1009. augusztus 23-i oklevele. Később e város püspöke volt a magyarországi latin nyelvű reneszánsz irodalom legnagyobb fomiátumú, elsö európai költője, Janus Pannonius. Sírja ma a pécsi székesegyház altemplomában található. Az 1543-tól 1686-ig tartó török uralom másfél évszázada tovább színesítette az amúgy is több nép kultúráját hordozó város arculatát. Pompás építészeti emlékek, dzsámik, minaretek, fürdők kötődnek Kászim, Jakoválí, Ferhád és Memi pasák nevéhez. A hódoltság után száz évvel, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1780-ban szabad királyi városi rangot adományozott a településnek Mária Terézia. A város ettől kezdve gyors