Bővebb ismertető
Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 17-i párizsi értekezletén fogadta el a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Megóvását Célzó Egyezményt, azzal a szándékkal, hogy az emberiség legkiemelkedőbb kulturális és természeti örökségének védelméről gondoskodjon. Az egyezmény keretében létrehozott világörökségi listára olyan műemlék, épületcsoport, kulturális hely; illetve természeti képződmény vagy terület kerülhet fel, mely történeti, művészeti és tudomány szempontból kimagasló és egyetemes jelentőségű.A 2000. decemberi adatok szerint eddig 122 ország 690 természeti és kulturális emléke érdemelte ki a megtisztelő világörökség része címet: 529 kulturális érték, 138 természeti látványosság, valamint 23 mindkét kategóriába besorolható helyszín.Magyarországról elsőként 1987-ben a Budai Vár és Hollókő falu lett a világörökség része, amelyekhez 1995-ben az Aggteleki barlang csatlakozott. 1996-ban a Pannonhalmi Bencés Apátsággal és természeti környezetével, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Parkkal bővült a magyarországi helyszínek sora. 2000-ben a sopianaei ókeresztény temetőt vette fel a listára az UNESCO Világörökségi Bizottsága, valamint a Szlovákiával közösen nevezett Szlovák karszttal bővítette ki a már 1995 óta a világörökség részeként számon tartott Aggteleki barlangrendszert.Pécs, az ókori Sopianae ókeresztény temetője az UNESCO döntésének köszönhetően olyan műemlékekkel, kulturális kincsekkel került egy sorba, amelyek az emberiség történetének egy-egy fontos állomását jelentik, amelyek a történelemkönyvek lapjain példaként szerepelnek és amelyek megőrzése mindannyiunk célja és kötelessége. Tudjuk, hogy a feladatok és a felelősség is megsokszorozódott a világörökség része cím elnyerésével, hiszen ez az elismerés ráirányítja a figyelmet városunkra. Pécs történelmi belvárosának ókeresztény emlékeire, mint az egyetemes kultúrtörténet kiemelt értékeire tekint mostantól a világ.1782-ben bukkant elő az első ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, 2000-ben kezdődött el a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögletű sírkamra feltárása. A közben eltelt 218 év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban eltemetett több ezer késő római tárgyat hozott felszínre a régész ásója.A kutatások folytatása, a feltárt műemlékek megmentése, rekonstrukciója és bemutatása mindannyiunk feladata annak érdekében, hogy az utókorra is ráhagyományozhassuk örökül kapott értékeinket.