Pest-Buda irodalmi élete I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből:Nagy csapás volt Magyarországra nézve az, hogy másfél századig nem volt fővárosa s midőn Budát visszanyerte, a hajdani fényes városnak csak a romjait nyerte vissza s ezeket is idegen letelepülők számára. Ahhoz, hogy újra fejlődésnek indulhatott, majdnem egy század kellett s még mindig nem lett magyar fővárossá. Ezzé csak Széchenyi István változtatta.A Széchenyi-alkotások halhatatlanok, de közöttük se feledkezzünk meg azokról a férfiakról, kik annak, amiért Széchenyi annyi eredménnyel küzdött, bizonyos tekintetben kezdeményezői voltak, amennyiben irodalmi törekvéseikkel s harcaikkal Buda "ikervárosá"-ban, Pesten, irodalmi központot tudtak teremteni.Mindaz, amit a Hazafiúi Magyar Társaság tagjai - élükön Bessenyei Györgygyel; az új vezető személyiségek: az öreg Ráday Gedeon s a fiatal Kazinczy Ferenc; az egyetemnek s a piaristarendnek büszkesége: Dugonics András; Kelemen László színtársulata; a Schedius Lajos egyetemi tanárnál, Beleznay generális özvegyénél s Abaffy Ferenc követnél találkozó tudósok és szépírók; a Martinovics-mozgalom áldozatai s ki legkülönb volt arisztokrata maecenásaink közt: Széchenyi Ferenc - Pest irodalmi központosítása érdekében 1805-ig tettek, csak előzménynek tekinthető.Érdekes jelenség, hogy József főherceg-nádor is abban az időben, 1801 november 14-én tette meg az első lépést Pest szépítése s modern várossá való átalakítása felé s pár év mulva a még fennálló régi városfalakat s kapukat is ledöntötték.