Pest-Buda/Anno 1838 [antikvár]

A XIX. század első fele a magyar főváros történetének egyik legérdekesebb fejezete. Az ipar, kereskedelem és közlekedés fellendülése és a lakosság számának rohamos növekedése egyre világosabbá tette a két város központi jelentőségét. Megmutatkozott ez mind gazdasági, mind kulturális téren. Buda, a középkori királyok városa, a XVIII. századtól kezdve ismét a legfontosabb kormányhivatalok székhelye lett, a gazdag Pesten egymás után jöttek létre a szellemi élet gócpontjai: A Nemzeti Múzeum, a színházak, nyomdák és a Magyar Tudományos Akadémia. A negyvennyolcas forradalom megmutatta, hogy politikai tekintetben is itt van az ország szíve.A társadalmi fellendüléssel egyidejűleg tért hódító klasszicizmus építészete Budán is, de főleg Pesten, egységes jellegű városképet alakított ki. Ezt ugyan a századvég újabb gazdasági fellendülésének hatalmas építkezése, majd a második világháború pusztításai jórészt megsemmisítették, de szerencsére nem tűnt el nyomtalanul. A fennmaradt épületek és a korabeli leírások alapján szemléletes képet alkothatunk magunknak a reformkor Pest-Budájáról, de más is segíti rekonstrukciós munkánkat.A harmincas évektől kezdve az egész várost megörökítő látképek mellett olyan veduták is készültek Budapestről, amelyek egyes szebb részleteket választottak témául. A látképek gyakran sorozatban jelentek meg, gyakran könyvformában, az egymás után forduló lapokat nyugodt nézegetésre kínálva. De nem ritkák a nagyméretű, falra függeszthető darabok se, amelyek a részleteket egyszerre tárják a szemlélő elé. Ide tartozik a gróf Vasquez Károly (1790-1861) kiadásában napvilágot látott sorozat is, amely 1837-38-ban jelent meg.