Bővebb ismertető
"Magyarország műemléki topográfiájá"-nak előttünk fekvő ötödik méretén, anyagának gazdaságán túlmenően részben a feldolgozás módjában is eltér elődeitől. Az anyag gazdagságát s ezzel a kötet terjedelmét nemcsak az indokolja, hogy Pest megye 185 községével (amelyből csupán 19 szűkölködik műemlékekben) az eddig feldolgozott legnagyobb terület, hanem sokkal inkább az a körülmény, hogy olyan városok fekszenek a megye területén, mint Szentendre vagy Vác, és műemléki szempontból olyan fontos községek, mint Ócsa, Visegrád vagy Zsámbék. Jelentős mértékben növekedett a kötet anyaga annak következtében is, hogy a levéltári kutatás a rendelkezésre álló hosszabb idő alatt általában rendkívül gazdag anyagot produkált. Baranyai Béláné, Bónisné Wallon Emma és Pataki V. János a feltárható levéltári egységekből eddig nem is sejtett mennyiségű adatanyagot és - ami legalább olyan fontos - tervrajzot kutatott fel a feldolgozás számára. Emellett természetesen a helyszínen dolgozó szakemberek is kiaknázták az ott található írott forrásokat. Itt kell kiemelni Petróczi Sándor sokirányú segítségét is, amely nem korlátozódott a Váci Egyházmegyei Levéltár írott és rajzolt anyagára; a megye és Vác története kapcsán is igen hasznos, önzetlen támogatást kaptunk tőle. Kuthy István pedig a székesfehérvári egyházmegye templomai történetét tárgyaló kéziratos munkájának Pest megyére vonatkozó részét engedte át nekünk. Ugyancsak itt kell megemlítenünk Stefanovits Dömötört, aki az eddig úgyszólván teljesen mellőzött görögkeleti szerb levéltári anyag feltárása kapcsán végzett számunkra igen értékes munkát.