Pest Megyei Tanács évkönyve 1961-1965 [antikvár]

Pest megye politikai és gazdasági vezetői, szakemberei egyre fokozottabb érdeklődéssel kísérik a megye fejlődését. A Pest megyei Tanács első ízben kiadott évkönyve - figyelemmel a megye szocialista építő munkájának kérdései iráni megnyilvánuló érdeklődésre - általános áttekintést kíván nyújtani a felügyelete alá tartozó ágazatok II. ötéves terv időszakában elért fejlődéséről. Ezen túlmenően rámutat azokra az egyenlőtlenségekre, megoldásra váró feladatokra is, amelyek az egyes ágazatok fejlődésében tapasztalhatók, körvonalazza továbbá a III. ötéves tervidőszak legfontosabb tennivalóit. A tervidőszak Pest megye vonatkozásában is történelmi jelentőségű változásokat eredményezett: befejeződött a mezőgazdaság átszervezése, kialakultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás keretei, tartalmi elemei. A jövő feladata: növelni kell a megye árutermelő, fővárost ellátó jellegét, előbbre kell haladni a szakosítás területén, fokozni kell a gépesítést és a beruházások hatékonyságát. A helyi iparban - mely részesedésével közvetlenül a főváros után következik - a fejlődés üteme meghaladta az országos szintet. A következő években a lakossági szükségletek kielégítése mellett az exportnövelés, a profiltisztítás, a jobb üzemszervezés, a szociális- és egészségügyi körülmények, a minőségi mutatók javítása az alapvető cél. A helyi élelmiszeriparban tovább kell folytatni a megye sütőiparának rekonstrukcióját, a szesz-szikvízipar lakossági tevékenységének és exportjának növelését. A tanácsi építőipar fejlődése nem volt kielégítő, ezért tevékenységét a megnövekedett feladatokkal összhangban kell fejleszteni. A kereskedelmi hálózati ellátottság - az elért fejlődés ellenére - nem megfelelő. A III. ötéves terv időszakában különösen a Duna-kanyar, a fővárost környező és bevándorlás folytán megnövekedett lélekszámú települések, valamint a fejlődő városok igényeinek messzemenő kielégítése a súlyponti feladat. A lakosság bevándorlás folytán bekövetkezett nagymértékű növekedése a nem termelő szféra egyes területein (kommunális szolgáltatások, oktatás, egészségügy stb.) feszültséget teremtett. Ennek felszámolása, illetve az országos átlagok megközelítése érdekében a helyi erőforrásokra is fokozottabban kell támaszkodni. A tervidőszakban került előtérbe az idegenforgalom fejlesztése. A Duna-kanyar Pest megyei területén kiépített campinglánc lehetővé tette, hogy a tervidőszak végén már 3 800 camping férőhely álljon rendelkezésre a hazai és külföldi forgalom fogadására.