Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái - Közigazgatási és politikai iratok IV. [antikvár]

ELOSZO Örömmel adjuk át Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése közigazgatási iratai, az „acta politica miscellanea" irategyüttes 1618—1740 között keletkezett darabjait feldolgozó regeszta-kötet sorozatunk záró, negyedik, az 1731 — 1740 közötti éveket tartalmazó füzetét. Ezzel a publikációval nem csak ezt a sorozatot fejeztük be sikerrel, de azt a munkát is, amelyet a Pest Megyei Levéltár 1977-ben kezdett el. A kötet, mint a neve is mutatja, változatlanul a legkülönbözőbb tárgyií közigazgatási, politikai, úrbéri, adózási és úriszéki iratok ismertetését foglalja magában. Itt találjuk a megyei statútumokat, szabályrendeleteket, az adó- és bérszedöknek szóló rendelkezéseket, a hetivásár szabályozásokat és árszabályozásokat. Itt vannak a követi utasítások és az országgyűlési követjelentések, a tisztújítások, valamint a vallási ügyek iratai és céhartikulusok. Továbbá információt kapunk úrbéri ügyekről, panaszokról, adókivetésekről, elemi károkról, folyami szabályozásról, a katonaság elhelyezéséről és számos egyéb, a korrajellemző fontos ügyről. Továbbra is eltekintettünk az iratok között található céhszabályzatok közlésétől. Tettük ezt azért, mert ezeket külön füzetben fogjuk megjelentetni. A közlés módja csak részben azonos a korábbi kötetekkel, mert elsősorban nem rövid tartalmi kivonatokat (regesztákat) közlünk, hanem bővebb iratismertetéseket. Formailag a II. József korában kialakított rendet tartottuk meg. Néhány esetben továbbra is kisebb kötetnyi, máskor több iratdarabból álló „ügyiratok" is keletkeztek, ezért az egy jelzet (numerus) alatt levő különböző dokumentumok előtt megismételtük az akta sorszámát (numerus) és megjelöltük az abc kisbetűivel. így jártunk el a szám nélküli iratok esetében is. Egy adott éven belül egyes numerusok hiányoznak. Ezek okát nem ismerjük — valószínű, hogy vagy elvesztek, vagy kiemelték azokat, és „elfelejtették" ennek tényét jelölni. A regeszták szövegét a ma beszélt nyelven tettük közzé, a régies kifejezéseket nem tartottuk meg, csak azokban az esetekben, amikor speciális régi magyar kifejezéseket alkalmaztak. A latin terminus technikusokat zárójelben is közöltük. Megadtuk az irat keletkezési évét és az iraton szereplő sorszámot (numero); továbbá — ha megállapítható volt — a pontos keltezést. A regeszták sorszámozását folytattuk. Ezt követően közöltük az irat bevezető részét, és ezt kiegészítettük az iratok külzetén található adatokkal. A regeszta végén zárójelben megneveztük a forrás eredeti nyelvét. |f A családneveket a mára kialakult alakjukban közöltük, s az egyes esetekben zárójelben megadtuk a név eredeti alakját is, még akkor is, ha nem volt It