Pesti Műsor 1967. március 10-től 16-ig [antikvár]

Részlet: MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ Telefon: 120-126 Jegypénztár nyitás 1-kor; vasárnap de. 10-2-ig és du. 5-7-ig KODÁLY Halálával magyar zene nagy korszaka zárult le. Életműve, melyet ránk örökül hagyott, zárt egész, arányaiban is klasszikusan felépített. Az utókorra vár a feladat, hogy jelentőségét teljes egészében felmérje, hiszen nemzedékek munkáját végezte el mint zeneszerző, népzenetudós és pedagógus. Alkotómunkássága a zenének szinte minden műfajára kiterjedt. Központi helyet foglaltak el Kodály munkásságában színpadi művei. 1926. október 16-án mutatta be az Operaház Palló Imrével a címszerepben a Háry János című daljátékot, Kodály egyik legjellemzőbb alkotását. Zenéjében először jutott el a magyar népdal az operaszínpadra. Ez a cél vezérli Kodályt következő színpadi műve, a Székelyfonó megírásában. >>Magyar életkép Erdélyből<<, így nevezte szerzője ezt a szcenikus művet, melyet kizárólag népdalokból, népballadákból állított össze. A bemutatót Sergio Failoni vezényelte 1932. április 24-én, hatalmas sikerrel. Kodály harmadik színpadi művét, a Balázs Béla szövegére írott Czinka Panna daljátékot 1948-ban vitte színre az Opera. Kodály zenéjének karakter- és színgazdagsága a balettszínpad művészeit is megihlette: európai és amerikai színpadokon a Marosszéki és Galántai táncokra, sőt a Missa brevis zenéjére is írtak táncjátékokat. Operaházunk repertoárján pedig Kodály a színpadi szerző már életében elfoglalta helyét Erkel Ferenc és Bartók Béla mellett.