Bővebb ismertető
ELŐSZÓPetőfi Sándor fogadtatástörténeteEgyszer mindenki volt Petőfi, egyszer mindenki lesz Szilágyi Ákos (1999)Kezdjük a legnehezebbel: Petőfi recepcióját, hagyományát, jelenlétét a halála után eltelt több mint másfél évszázadban és a jelenben áttekinteni szinte lehetetlen feladat; a róla szóló írott és verbális ismeretanyag, legyen annak műfaja tanulmány, anekdota, emlékezés, elemzés, mitikus feltételezés, hódoló vers, szatíra, politikai szónoklat vagy publicisztika stb., olyan tömegben árad halálának pillanatától napjainkig, hogy teljes felmérésre vagy számvetésre még gondolni sem lehet.Közhelyszerűen hangzik fel állandóan a szinte megcáfolhataüan állítás: a magyar közönség számára az első költő Petőfi Sándor. Nem azt jelenti ez, hogy ő lenne a legjobb vagy legnagyobb költő (bár nem kevesen vannak, akik így vélekednek), hanem azt, hogy a magyar nyelvű közösségben aligha akad olyan írni-olvasni tudó valald, aki ne hallotta volna Petőfi nevét és jelentőségét, ne tudná, hogy költő volt (még ha verseit nem is ismerné), s bizonyára nem kevesen vannak e magyar nyelvű közösségben, akik csak Petőfiről tudják biztosan, hogy költő volt, s ha irodalomról esnék szó, elsőként vagy egyetlenként őt neveznék meg. Ilyen értelemben Petőfi jelenléte a magyar nyelvű közösség kulturális, politikai és mindennapi életében egyértelműen unikális jelenség, aminek szociálpszichológiai összetevői, működése és hatása komoly tudományos elemzést igényelne.Petőfi recepcióját az irodalomról szóló beszédben négy regiszterre lehet osztani - tudomásul véve, hogy a négy regiszter nem egymástól függetlenül, nem egymás mellett elkülönülve működik, hanem folyamatosan át is mossák egymást, s folyamatosan hatással is vannak egymásra, s igen gyakran reflektálnak is egymásra.Egyrészt szakadatlanul él az eleven, szinkron, születő irodalmiságban az ő költészetének hatása és reflexiója. Mindig is igen sok költő tekintette Petőfit nemcsak példaképnek, hanem követendő költészeti-poétikai modellnek is (elegendő itt a 19. század közepének Petőfi-epigonjaira", a 20. századi népi irodalom olyan figuráira, mint pl. Erdélyi József Sinka István, utalni; de ide sorolható a 20. század közepéről a fiatal, pályakezdő nagy tehetség. Juhász Ferenc is); emellett a