Prém Margit missziója [antikvár]

Előszó Az Újpest-Újvárosi Református Egyházközség tagjai gyakran találkozhatnak Prém Margit nevével, hiszen a hívek - több mint hetven évvel ezelőtt - az Attila utcai gyülekezeti teremben elhelyezett márványtáblával emlékeztek meg róla és szüleiről. Érdeme, amelyért nevét kőbe vésték, nem más, mint hogy újpesti házát végrendeletében a református egyházra hagyta. A Budapesti Központi Járásbíróság 1946. május 10-i hagyatékátadó végzése alapján „a tulajdonjog az Ujpest-ujvá-rosi Református Egyházközség javára bekebeleztetik" - tartalmazza a korabeli ingatlan-nyilvántartás. Az Attila utca 118. (korábbi számozás szerint 90.) szám alatti házat - dr. Gyökössy Endre lelkipásztor irányításával - a gyülekezet tagjai, köztük Prém Margit sógora, Fröhlich Ferenc, az Újpest-Újvárosi Református Egyházközség főgondnoka, valamint unokaöccse, Bánóczy Ferenc építész alakították lakóházból egyházi épületté. Prém Margit egész pályáján a református Skót Misszió jelmondatának szellemében cselekedett. „How to do good? — Hogyan tegyünk jót?"- így szól a közösségi gondolat, amelyet élete végéig magáénak vallott. Nemcsak az újpestieknek adományozott, hanem szeretetével, emberségével az embertelen-ség éveiben nagyon sok budapesti és vidéki gyereknek nyújtott menedéket. Pályájának csúcsán, a református Skót Misz-szió Vörösmarty utcai polgári iskolájának és kereskedelmi tanfolyamának igazgatójaként, zsidó diáklányok százait vette fel, hogy az 1940-es években, iskolájának falai között megóvja őket a kirekesztéstől és bántalmazástól. Legjobb barátnője, munkatársa Jane Haining, az iskola internátusának