Rába-parti igazmesék [antikvár]

Előszó „A magány szikes talajából aszályos égre nőttem én. Lenn: - az ér mélyen, nagyon távol és fenn: - magasan volt a fény!" (váci Mihály) A nagysikerű Millér-parti igazmesék című könyv megjelenése után most újabb kötettel örvendezteti meg olvasóit a szerző. Ebben a kötetben az író varázslatos megjelenítő erővel mutatja be annak a több mint negyven évnek gazdag és színes eseményeit, élményeit, tapasztalatait, amelyeket három szeretett iskola - Bercsényi, Kossuth, Móra - katedráin megélt. Ez a kön}^ a szerző által megálmodott sajátos „trilógia" második kötete. Az első - Millér-parti igazmesék - egy különös ötvözet: a több mint hetven elbeszélésből, leírásból álló mű a szerző gyermekéveinek „memoárja", családtörténet, tájleírás, szociográfiai remekmű és hiteles társadalmi-tör-ténelmi korrajz. A Rába-parti igazmesékben egy tiszteletet ébresztő, nagy műveltségű, szerény és közvetlen pedagógus sokszínű, gazdag és eredményes életútja tárul fel az olvasó előtt. Megismerhetjük tanítványai és nevelő társai körében, nyomon követhetjük „vezetővé érésének" élménygazdag közegét, ízlelgethetjük erőfeszítéseinek „a Mórában" beérett szellemi gyümölcseit, elgondolkodhatunk az új évszázadban is felhasználható elméleti útra-valóról, amit dr Boros Bálint szülőknek, pedagógusoknak, oktatásirányítóknak szellemi elemózsiaként tarisznyájukba rakott.