Bővebb ismertető
Hazánk fővárosa jelenlegi nevén és szervezetében csak száz éves múltra tekinthet vissza; 1872-ben egyesítették Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven. A három város azonban ezt megelőzően 7-800 éven át önálló életet élt. Ha pedi Óbuda római kori elődjét, Aquincumot is tekintetbe vesszük, a városi élet és a városi szervezet majd két évezredes lesz területünkön. Látképet, városképet azonban csak a könyvnyomtatás feltalálása utáni korszakból - tehát az utolsó 500 évből - ismerünk városunkról, a XV. századból pedig csupán egy maradt ránk (1. kép). A Várhegyet kelet felől, azaz a pesti oldalról ábrázoló metszet Mátyás király budavári építkezéseinek művészi dokumentuma: hitelességét az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai is igazolták. A kép baloldalán a királyi palotát, középen feltehetően az elpusztult Szent György- és Szent Zsigmond-templomot, jobb oldalán a Nagyboldogasszony-, közkeletű nevén Mátyás-templomot látjuk. A Mátyás-templom mögötti hatalmas gótikus torony a domonkosok templomához tartozott, míg a Mátyás-templom mai, déli tornya akkor még épülőfélben volt. A Várhegy oldalában ábrázolt városrész már inkább csak a képzelet szüleménye.