Sárközy István könyvtára - CD-vel [antikvár]

Lectori Salutem! A kedves olvasó a „Csurgói Könyvtár" XXI. kötetét tartja a kezében. Ez a könyvsorozat első kötete a huszonegyedik században. A megjelenés jelentősége többszörös. Egyrészt iskolánk jeles, kerek évfordulói előtt tisztelgünk, hiszen 250 éwei ezelőtt született iskolaalapítónk gróf Festetics György és első inspektorunk Nagyváthy János, 200 éve költőóriás tanárunk Csokonai Vitéz Mihály, 160 éve pedig Nagykönyvtárunk legértékesebb gyűjteményét létrehozó pártfogónk, Sárközy István halt meg. 90 éve temették el legnagyobb diákunkat, Baksay Sándort. Másrészt az iskola „aranykorában" - a két világháború között 70 évvel ezelőtt 1935-ben indították meg az iskola szellemi tükrét adó „Csurgói Könyvtárat". A kiadó nevében Dr. Bene Kálmán igazgató úr a tudományos értékű könyvsorozat céljaként jelölte meg: „a magyar nemzeti művelődésnek, s témái révén főként Somogy vármegyének tegyen értékes szolgálatot". 1943-ig összesen húsz kötet jelent meg a legváltozatosabb témákban az irodalomtörténet, nyelvészet, földrajz és a helytörténet tárgykörében. A sorozat utolsó ezettségéhez folytatjuk a sorozatot, megfelelve a „Csurgói Könyvtár" célkitűzéseinek. A szerző és a téma is a miénk. Hiszen az egyházához visszatért iskola Nagykönyvtárának lelkes őre és vezetője, Violáné Bakonyi Ibolya a szerző, a téma pedig a Nagykönyvtár legértékesebb gyűjteménye: Sárközy István könyvtára. Violáné Bakonyi Ibolya munkája méltó folytatás az elődök után. Az igényesen megírt és gazdagon illusztrált munka három részből tevődik össze. Bemutatja Sárközy István korának művelődési állapotát, a család történetét és magát Sárközy Istvánt a könyvgyűjtő, a rendszerező, az irodalompártoló, a szépíró, a szakíró aspektusából. A mű nagy erénye a Sárközy gyűjtemény raktári katalógusának betűhív átirata, mely így már a nagyközönség számára is feltárja értékes kincsünket. Korunk is rányomja újszerű bélyegét a kötetre, hiszen a gazdag illusztráció CD-melléWetként jelenik m Bevezető A 18. század az európai könyv- és könyvtártörténet olyan korszaka, amelyben megváltozik a könyv funkciója, új könyvtártípusok alakulnak ki, s a század végére az egyházi könyvtárakról a világiakra tevődik át a hangsúly. A könyv kilép a fényűző barokk teremkönyvtárak köréből, és lassanként mindennapi szükségletté válik. A század végén egyre többen olvasnak, egyre többen kezdik el a könyvgyűjtést. A 18-19. század fordulóján Somogy vármegye egyik legismertebb személyisége nadasdi Sárközy István. Nem a vagyonáról volt híres, hiszen középbirtokos nemesként a rángj abeliek között is voltak módosabbak nála, hanem közéleti szerepléséről és könyvtáráról. Egyházi és világi tisztségeit hosszú évekig viselte közmegbecsülésben. De sem egyházgondnoki, sem alispáni működése nem tette olyan nevezetessé az utókor számára,, mint könyv-gyűjtése és irodalompártolása. Művelődéstörténeti jelelentőségét az Új Magyar Irodalmi Lexikon lényegretörő szócikke így foglalja össze: „Irodalompártoló, író, költő, műfordító. ( ) Kapcsolatban állt Pálóczi Horváth Ádámmal, Csokonaival, Berzsenyivel, Kazinczyval. Gazdag könyvtárát használták költőbarátai. Részese a csurgói ref. gimnázium fölállításának.",' Hogy mit tartalmazott ez a gazdag könyvtár, arról több- ¦ ször is írtak a somogyi helytörténészek és irodalmárok,^ de teljes jegyzék eddig még nem jelent meg róla. Pedig a tulajdonos saját kezével írt katalógusa a csurgói gimnázium kézirattárában megtalálható. Hála az örökösöknek, akik megőrizték és gyarapították ezt a nevezetes gyűjteményt, köztük Sárközy György főispánnak, aki 1912-ben a család akkor már 2600 kötetes könyvtárát az iskolának ajándékozta. Tehát Sárközy István könyvtárát ebben a családi könyvtárban kell keresnünk, illetve a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimná- ' új Magyar Irodalmi lexikon MII. Bp., Akadémiai, 1994. ^ Lásd: Sárközy Istvánról és könyvtáráról írt művek jegyzéke a függelékben