Séta a pénz palotájában [antikvár]

i; íí'ffeSivSiiW BUPnresT Csaknem százéves törekvés ért célt 1 924. május 24-én, délelőtt 1 0 órakor, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Ekkor jött létre a független magyar jegybank, s első elnökévé Popovics Sándort, a nemzetközileg is elismert pénzügyi szakembert választották, aki az ünnepélyes alkalomból elmondott közgyűlési beszédében részletesen kifejtette, mi az a feladat és cél, amelyet az új nemzeti intézménynek teljesítenie kell. „A Magyar Nemzeti Banl< létesítésénel< célja, legfőbb feladata: a pénz megbomlott jogrendjének helyreállítása Én örömmel és megelégedéssel konstatálom, hogy az ország, számos zavarólag közbelépett körülmények ellenére, az alaptőke jegyzéséből a maga részét becsülettel kivette. Haladjunk tehát most tovább a Magyar Nemzeti Bank létesítésének, megalakításának kimondásában, a Jegybank legfőbb intézőtestületének megválasztásában s e másik fontos szerv létesítésével, szóval mutassuk meg országnak-világnak, hogy bízunk erőnkben és látjuk a jobb jövőt!" A magyar nemzeti törekvések a Rákóczi-szobaságharc bukását követő hosszú szünet után, a XIX. század elején, a reformkorban kaptak új erőre. A közjogi, politikai célok mellett azonban - leginkább gróf Széchenyi István munkássága nyomán - immár a gazdaság kérdései s így természetesen a pénzügyek is napirendre kerültek. Az ipar mellett az akkori Magyarországon ez számított az egyik legelmaradottabb területnek.