Somogy megye múltjából 2007 [antikvár]

HORVÁTH MÁRK SZIGETI KAPITÁNY HAGYATÉKI LELTÁRA 1561-BŐL VARGA SZABOLCS (FORRÁSKÖZLÉS) Sziget várának a 16. század történetéről a közvéleménynek máig Zrínyi Miklós heroikus küzdelme jut először az eszébe. Ez természetes, hiszen a költő dédunoka által megénekelt harca mélyen beleivódott a romantikus közgondolkodásba, és a történetírásra is nagy hatást gyakorolt. Az 1566. évi ostrom eseményeire helyezte a fő hangsúlyt a város első historikusa, Németh Béla,' és Zrínyi Miklós kapitányságának történetét dolgozta fel évtizedekkel később Benda Kálmán is.^ Szigetvár történetének következő monografikus feldolgozása^ már igyekezett hangsúlyozni a Zrínyi előtti kapitányok erőfeszítéseit is, ám Szakály Ferenc 1981-ben írt műve hozta meg az áttörést e tekintetben.'' Ő mutatott rá először, hogy az 1550-es évek kapitányainak, Dersffy Farkasnak és különösen Horváth Márknak voltak elévülhetetlen érdemei abban, hogy a várhoz adózó terület szisztematikus kiterjesztésével Sziget végvár a Dél-Dunántúl legjelentősebb bástyájává vált. A vár koraújkori történetéről írt legfrissebb összefoglalásban magunk is igyekeztünk erre helyezni a hangsúlyt.® Sziget legismertebb kapitánya Zrínyi mellett az a Horváth Márk volt, aki 1556-ban sikerrel védte meg a várat egy nagyobb török ostromtól. Életéről ennek ellenére keveset tudunk, és nagy számban fennmaradt levelezésének jelentős részét csak 1987-ben dolgozta fel Szakály egy kitűnő tanulmányában.® Néhány évvel később újabb források láttak napvilágot Horváth Márk kapitányságának időszakából, amelyek a vár gazdálkodásának megértéséhez vittek közelebb.' Mindezek ellenére időről időre kerülnek elő újabb források Sziget történetéből, amelyek - bár nem rajzolják át az eddigi ismereteinket - ám mégis adalékul szolgálhatnak a téma jobb megismeréséhez. Az alább ismertetendő hagyatéki leltár a Horváth-Stansith család nagyőri levéltárában található. Ez nem ismeretlen a kutatók előtt, mert Iványi Béla már az 1910-es években feltérképezte azt, és eredményeiről később be is számolt.® Jobbára az itt talált források alapján írta meg a Horvádi család vázlatos történetét, amelyet azóta is alapmiiként használnak az újabb feldolgozások.® Az eddig ismertetett szakirodalom alapján a következő életpálya vázolható fel. Márk valamikor az 1510-es évek elején születhetett a Zágráb megyei Gradec városában. A családjáról keveset tudunk, csupán egy 1557-ben kelt tanúvallatási jegyzőkönyv emKtí, hogy apja a Syrawych nemzetségből való Pzethai másképp Stansith György.'" András nevű öccsén és György nevű rokonán Idvül a család többi tagját nem ismerjük." Egy 1547-ben, a topuszkói apátsághoz tartozó Zrchyczán felvett tanúvallatási jegyzőkönyvben ugyan megemh'tenek a tanúk között több Syrawych előnevű tanút, ám a Stansithoklioz fűződő rokoni szálaik nem bizonyíthatóak.'^ A család már a harmincas években átköltözhetett a bizton- i ¦ ^ i Németh Béla: Szigetvár története. Pécs, 1903. Benda Kálmán: Zrínyi Miklós a szigetvári hős. In. Szigetvári Emlékkönyv. Szigetvár 1566. évi ostromának 400. évfordulójára. Szerk: Eúzsás Lajos. Bp., 1966.15-56. p. Sugár István: Szigetvár és viadala. Bp., 1976. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981. különösen 67-71. p. Varga Szabolcs: A vár és mezőváros története 1526-1566 között. In. Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk: Bősze Sándor - Ravazdi László - Szita László. Szigetvár, 2006. 45-88. p., különösen 81-83. p. Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival 1556-1561) In. Somogy megye múltából, 18. Kaposvár, 1987. SML. (továbbiakban: Szakály, 1987) 45-126. p. Timár György: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565. Pécs, 1989. (továbbiakban: Timár, 1989) 185-207-215-340. p. Iványi Bék Agtídeci Horváth Stansith-család levéltára. In. Levéltári Közlemények, V. (1927.) (továbbiakban; Iványi, 1927) 245-253. p Iványi Béla: A Grádeczi Horváth-Stansith család történetéhez. In. Közlemények Szepes vármegye múltjából 10. (1918 ) (továbbiakban: Iványi, 1918) 102-143. p. Iványi, 1927. 245. p. Iványi, 1918.109.2. Ij. Ijiszowski, Emilij: Monumenta Habsburgica regni Croatiae Dalmatiae Slavoniae. Knjiga III. 1540-1554. (MSHSM XL.) Zagreb, 1917. 276. p. „Nobiüs Joannes Syrawych memorat Ladislaum regem Thomas Krayachych de Syravvytli, Petrus Syravvyth, Georgius idem "