Somogy Megye régészeti képeskönyve [antikvár]

MEGYÉNK ŐSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATAMegyénk területe földrajzi helyzeténél fogva szűkebben a Kárpát-medence déli részéhez, bővebben DK^Európa peremén, vízi és szárazföldi utak egyik fő átvonuló részén helyezkedik el. E vonalakkal rajzolhatjuk meg régészeti képét is. A fentiek alapján itt a történelmi, társadalmi fejlődés során a balkáni és közép-európai kulturális elemek találkozása, váltakozása, és sajátos, helyi keveredése a meghatározó jellegű.A régészeti kutatás történetéhez szervesen illeszkedik a fenti módon jellemzett földrajzi egység régészeti katesztere és képeskönyve. Munkánk rendszeres és tematikus összeállítása az 1950-es években kezdődött meg. Azóta is többen dolgoztak rajta, '(Pusztai Rezső, Kocztur Éva, Draveczky Balázs stb.) de még napjainkban sem mondható teljesnek. A további évek kutatásai során kiegészül majd az eddig még ismeretlen szakirodalmi feljegyzésekkel, a környező vidéki múzeumok adattári anyagának beledolgozásával, valamint az új ásatások, föltárások, leletmentések, terepbejárások stb. eredményeivel.Területünkön az őskőkorban az ember története és fejlődése nem választható el a Kárpát-medence DNY-i részének fejlődésétől. Somogyban is, mint általában a Kárpát-medence völgyes-dombos vidékein, - speciálisan alakult az éghajlat. Ennek megfelelően honosodott meg a növényvilág, a fűzzel, fenyővel és nyírfákkal övezett löszös sztyeppéken taránd-szarvas, mammut, vádló, őstulok stb. csordák kóboroltak. Somogy megye területén a fiatalabb paleolitikumhoz (őskőkor, ie. 15 0008000) sorolható az ún. gravetti emberek telephelyeinek felfedezései. Ezek az első ismert emberi nyomok a jelzett területen a régészeti kutatások mai állása szerint. (SágvárLikas domb). E kultúra az utolsó jégkor alatt jelenik meg a középeurópai kultúrkör, és így hazánk, illetve megyénk területén. Á főleg rénszarvas vadászásával foglalkozó nép lakóhelyei már a szabad ég alatt találhatók.A gravetti nép földbevájt vadászkunyhóinak maradványait (tüzelőhelyeket, a főleg tarándszarvas csontból készített eszközöket, a kovából és obszidiánból pattintott szerszámokat) több lelőhelyről is őrzi a Rippl-Rónai Múzeum. Az ásatóknak névlistája is3