Bővebb ismertető
A ZSELICI TÁIVÉDEI Ml KÖRZET NAGYLEPKEFAUNAJA (LEPIDOPTERA)A ZSELIC NAGYLEPKEFAUNAJA III.'BEVEZETŐA hatalmas kiterjedésű Zselic (vagy más szóhasználattal: Zselicség) természeti viszonyainak feltárása mind a mai napig igen hiányos. Ennek számos oka van, de elsősorban a főbb kutatóhelyektől való jelentősebb távolsága. A nagylepkefauna gyenge ku-tatottságo korábban nemcsak a Zselicségre, hanem - néhány körzet kivételével - az egész Dél- és Nyu-gat-Dunántúlra jellemző volt (Uherkovich 1978b).Kovács Lajos dél-dunántúli adatainak zöme a Mecsek hegységre és kaposvári amatőrök, elsősorban Nattón Miklós több évtizedes gyűjtéseire támaszkodva - Kaposvárra vonatkozik (Kovács 1953, 1956). A hetvenes évek elejéig számottevő publikáció nem is jelent meg a többi, lepkészetileg alig ismert területről, csak a Mecsek lepkefaunájáról látott napvilágot néhány publikáció (Balogh 1956, 1959, 19Ő2, 1963). Ezt jóval később egy adat-összefoglaló munka követte, ugyancsak a Mecsekről (Balogh 1978).A hetvenes évek elejétől a korábban alig ismert dél-dunántúli tájak kutatásának eredményeiről számos dolgozatot adtam közre: a Dráva-síkról (Uherkovich 1971, 1972, 1977a, 1978c, 1979a), o Villányihegységről (Uherkovich 1975, 1976a, 1979a), o Völgységről (Uherkovich 1977b), a Barcsi borókás tájvédelmi körzetről (Uherkovich 1978d, 1981b), valamint a középső és a nyugati Mecsekből (Uherkovich 1978e, 1980a). Az összes lelőbelyi adat összefoglalását 2, a Rovartani Közleményekben megjelent dolgozatomban ismertettem (Uherkovich (1976b, 1981c).A Zselicben a hatvanas évek második felétől kezdve néhány tójékoztató gyűjtést végeztem Bőszénfa, Simonfa és Pclé körül. Ezek az adatok egyik faunisz-tikai összefoglalómban jelentek meg (Uherkovich 1976b). A negyvenes évek elejétől Nattón Miklós Kaposvár környékén gyűjtött. Bár adatai hiteléhez kétség nem férhet, ezek mégsem egészen pontosak, ugyanis gyűjteményi példányai lelőhely-céduláin ,,Kaposvár" megjelölésen kívül közelebbi megjelölés általában nincs. Igy az esetek túlnyomó többségé-ben nem dönthető el, hogy tulajdonképpen a Zselicre, vagy pedig az ugyancsak Kaposvár környéki egyéb részekre Kaposvölgy, Külső-Somogy dombjai vonatkoznak-e adatai? A Kovács-féle, mór idézett faunamunkákban adatainak jelentős része szerepel, csak oz ötvenes évek második felétői gyűjtött anyagai nem.A Zselic belsejének rendszeres vizsgálata a hetvenes években kezdődött meg. Először Hedrebeiy környékéről származó (tehát még peremvidék), Márton Zsófia óltól gyűjtött anyagot adtam közre (Uherkovich 1978a), majd pedig a Vósárosbéc mellett működött founisztikai és kártevő-prognosztikai fénycsapda anyagát publikáltam le (Uherkovich 1981a). A Zselic délkeleti részén 3 éven keresztül rendszeresen gyűjtöttem és ezt oz anyagot, kiegészítve egy korábbi itt működő fénycsapda anyagával, ugyancsak leközöltem (Uherkovich 1982a).Az itt vázolt előzmények ismerete szükséges ahhoz, hogy a Zselicség újabb területein végzett kutatások eredményeit megfelelően tudjuk értékelni.A ZSELICSÉGI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉS NAGYLEPKEFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATAA nagyrészt Somogy megyében elterülő Zselicségi tájvédelmi körzet fontosabb adatait a Tanácsok Közlönye (1976. VI. 26-i száma) Ismerteti. A mintegy 9000 hektárnyi, főleg erdőket magába foglaló terület Kaposvártól délre, számos somogyi és egy-két baranyai község határában terül el. A teljes területet alacsony, patakok szabdalta dombvidék alkotja. A jelenlegi felszín a pieisztocénbon és o holocénbon alakult ki, régebbi képződmények csak a Zselic déli részén maradtok a felszínen vagy o felszínközeiben (Lovósz-Weln 1974, Lovász 1977). Több társulást alkotó tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök borítják felszíne nagy részét. A patakvölgyekben kisebb égeresek vonnak. Az erdeifenyő és o nyir szórványosan, természetes eredetű elegyfoként általánosan el- Előzmények: Uherkovich A. (1981): A Zselic nagylepkefaunája I. Vósárosbéc környéke (Lepidoptero). J. Panno-nonius Múz. Évk. (1983) 25: 85-98; illetve Uherkovich A. (19f.2)' A Zselic nagylepkefaunója II. Délkelet-Zselic (Le-pidoptero). J. Pannonius Múz. Évk. (1981) 26.; és ugyancsak előzménynek tekinthető: Uherkovich A. (1978a); Bel-ső-Somogy és Zselic határvidékének lepidopterológiai viszonyai (Lepidoptero). Somogyi Múz. Közi. 3: 503-518.