Sopron és környékének munkásmozgalma [antikvár]

ElőszóA Győr-Sopron megye munkásmozgalma" sorozat 19251928. évi soproni kötetének bevezetőjéből már ismertté vált, hogy a Sopronra és vidékére vonatkozó, a munkásmozgalom története szempontjából nagyon lényeges iratanyag, a közvetlen forrásanyag, 1944 októberében milyen körülmények között semmisült meg. Az is ismert, hogy teljes egészében elpusztultak vagy eltűntek a bírósági, a rendőrkapitánysági és járási főszolgabírói iratanyagok. A felszabadulás után pedig szakszerűtlenség következtében nagy károsodások keletkeztek az alispáni iratanyagban is. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a tárgyalt korszak második fele nem kedvezett az iratanyagok normális ügymenetének" vagy keletkezésének". Élő munkásmozgalmi vezetőktől tudjuk, hogy a munkásmozgalom legális szervezeteinek vezetői Sopronban nem voltak írótípusok", inkább a mozgalom gyakorlati oldalára helyeztek súlyt, feljegyzésekre, jegyzőkönyvekre csak nagyon szűken kerítettek sort. így a levéltári kutatások mellett nagy szerephez jutott a közvetlen források felhasználása is.Hivatkozunk itt e kötet egyik lektorának, dr. Pintér Istvánnak A magyar kommunisták az antifasiszta ellenállási mozgalom kibontakozásáért" című 1981-ben tartott később említésre kerülő elemző előadására, amelyben részletesen szólt a helytörténeti kutatások nagy jelentőségéről. Ilyen vonatkozásban különösen a visszaemlékezések, a helyi sajtó, a helyi szervezetek tevékenységének vizsgálatára hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a nemzeti összefogás kialakítására. Szükség van e korszak olyan helyi részleteinek feltárására is, mint a hatóságok jóindulatú támogatásának", egyáltalán felfogásának, viselkedésének, álláspontjának ismertetésére, a vidéki szervezeti keretek bemutatására. Fontos valamennyi náciellenes erő tevékenységének felkutatása, az írók, költők megnyilatkozásának, szerepük megítélésének vizsgálata vidéken, kapcsolataik, álláspontjuk alakulásának ismertetése. Igen fontos megismerni a kommunisták szerepét, az SZDP helyi erőinek befolyásoló szerepét, kapcsolataikat felsőbb szervekkel, vagy ezek hiányában létrehozott helyi sejtek, csoportok munkáját, harcát, tevékenységét.Fentiek szerint, azután történészekkel való személyes konzultáció alapján, mindenekelőtt azonban az iránymutató lektori vélemények messzemenő figyelembevételével, valamint e kötet szerkesztőjével és szerkesztő bizottságával való megvitatás után az eredeti kézirat teljes átdolgozásra került. Az átdolgozás után is szükséges volt bizonyos részek műfaji vonatkozású változtatása. Ebben nagy segítséget jelentett Pintér István lektorom véleményező és javaslattevő szerepe. Megjegyzéseit és javaslatait figyelembe véve a szerkesztő, illetve a szerkesztő bizottság tagjai