Soproni füzetek '96/97 [antikvár]

DÉR ENDREHETVENÖT TORNÁDÓ *Dér EndreBékéscsaba, Biharzsadány és Sopron fiának vallom magam. Hogyan kerültem mégis Szegedre? 1953 szeptemberében Kékesdi Gyula, a kitűnő novellista csábított át. Őt a Szabad Néphez szipkázták föl" épp, keresnie kellett egy utódot, aki átveheti tőle az írószövetség szegedi csoportja titkári székét Engem szúrt ki" Én akkoriban szülővárosomban lábadoztam két iszonyatos tüdőműtét után (E félelmetes élmény írói eszközökkel történő ábrázolására máig nem gyűjtöttem össze elegendő lelkierőt ) A szegedi írócsoport csabai filiáléját gondozgattam, verseimet is közölte a Tiszatáj 1951-től - kézenfekvő volt tehát, hogy Szegedre invitáljon Kékesdi. Nagy Sándor és Lődi Ferenc támogatta elgondolását.- Ez csupán félállás - biztatgatott Kékesdi, amikor az írócsoport Takaréktár u. 8. sz. alatti helyiségében meglátogattam. - Épp egy lábadozó embernek való Játszva ellátható félfenékkel"; emellett vígan írhatsz, akár regényeket is Látszatra csakugyan csendes, félalélt diákvároska volt akkoriban Szeged; amikor megálltunk Kékesdivel a Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán, a Gróf palotánál: jó* A Soproni Füzetek szerkesztőbizottsága tisztelettel és szeretettel köszönti Dér Endre József Attila-díjas írót, a hajdani soproni diákot, aki 1997. július 7-én ünnepli 75. születésnapját.