Soproni Szemle 1992/4. [antikvár]

XLVI. ÉVFOLYAM SOPRONI SZEMLE helytörténeti folyóirat 1992 4. SZÁM Mollay Károly: Rauch András Sopronban 1. „Rauch részletes és értékelő életrajza még megírásra vár" — írja Bárdos Kornél (Sopron zenéje a 16-18. században. Bp., 1984, 76), aki eddig a legalaposabban elemezte a zeneszerző és orgonista soproni működését (1629-1656). Azóta Paufi József gazdagította ismereteinket (SSz. 1992, 193—212), de Bárdos Kornél megállapítása még mindig érvényes. Rauch András már túl volt élete delén, amikor 1628 márciusának idusán, 36 évesen és özvegyen, az ausztriai ellenreformáció zaklatásai elől menekülve megérkezett Sopronba. Még 28 termékeny évet töltött itt. 1629. jún. 1-jén alkalmazták Zum Organisten der Evangelischen Khirchen alhier: utóbbi a katolikusoktól az 1606. jún. 24-i bécsi béke után hamarosan elvett Szent Mihály-plébániatemplomot jelentette. Rauch Andrást második mostohaapja, az evangélikus hite miatt Bécsből Sopronba menekült Wagner Balázs kalmár fogadta be, aki akkor a város tulajdonát képező, a mai Templom utca 2. számú ház helyén állt, korábban a városkapitány lakásául szolgáló házban lakott. Itt (Statt Hauss) először az 1631. évi adójegyzék említi Rauch Andrást (Lad. XLIII et SS 2/14) még adó nélkül, módos mostohaapja és apósa ugyanakkor 11 1/2 forint adót fizet. Rauch András ugyanis időközben elvette második mostohaapjának leányát, Rozinát. Itt utalnak ki neki lakást, amely fűthető szobából (Zimber), nem fűthető szobából (Stuben), kamrából (Khamber) és konyhából (Khuchel) állt. Fizetését évi 100 rénes forintban állapították meg. Mind a magyar forint, mind a rénes forint ekkor már csak számítási pénz volt: 1 magyar forint = 100 magyar dénár = 75 krajcár; 1 rénes forint = 80 magyar dénár = 60 krajcár. További soproni források átvizsgálására lesz szükség, hogy e pénznek (1 krajcár = 4 osztrák dénár) vásárlóértékét, ezzel Rauch András kezdeti anyagi helyzetét megállapíthassuk. Ugyanez vonatkozik természetbeni járandóságaira: 6 akó bor, 15 mérő gabona {Thraydt), 6 öl tűzifa a város erdejéből. A Thraydt 'Getreide' korabeli soproni jelentése is tisztázandó: valószínűleg rozsról van szó. A következő években Rauch András már adózik (i. h. 2/15 stb.): 1/2 forintot (1632, 1633), I 1/2 forintot (1634), majd évekig egyenletesen 2 1/2 forintot. Rauch Andrást nyilván hamarosan felvették a Lackner Kristóf "által 1604-ben alapított első soproni tudós társaságba (Foedus Studlosorum Nobilium Semproniense), amelynek nemesek, egyetemet végzettek, a belső tanács tagjai, ill. mindezek feleségei lehettek a tagjai. Rauch András ezzel bekerült az akkori Sopron vezető rétegébe. Lackner Kristóf 1632. jan. 4-i fényes temetésére Rauch András szerezte a gyászzenét, amely nem maradt I 19 Soproni Szemle 289