Soproni Szemle 1993/4. [antikvár]

Kubinszky Mihály: A Soproni Szemle főszerltesztője - MoUay Károly A Soproni Városszépítő Egyesület köszönti helytörténeti folyóiratának a Soproni Szemlének főszerkesztőjét, dr. Mollay Karoly professzor^, 80. születésnapja alkalmából. A 80. születésnap köszönteseben szeles irogarda vesz részt, akiknek egy-^y tanulmánya, cikke, közleménye ebben a számban ^y-^y virág az ünnepi csokorhoz. Széles írógárda, korra, világszemléletre, érdeklődési körre ^yaránt különböző. De ^ységes a városa iránti hűséges tiszteletben, az átfogó Közép-Európába illeszkedő magyarságban és abban a törekvésben, hogy tudása l^avát kösse a csokorba, abból az alkalomból, hogy köztiszteletben álló főszerkesztőjét köszöntse. A 80 év, melyre dr. Mollay Károly visszatekinthet, az írott magyar történelemnek mintegy tizede. Mozgalmas tizede, melyet sok tekintetben érdemesebb lesz történelemként olvasni, mint amennyire fájdalmas volt és nehéz átélni Alig, hogy Ő megszületett 1913-ban, m^ éppen, hogy jámi tanulhatott, amikor Európára történelmének ^yik legádázabb és máig ható katasztrófája tört rá, az első világháború. Mindazok, akik akár hazafias öntudatból, akár gazdasági meggondolásokból (ahogy azt utóbb tanultuk) belebocsájtkoztak, (ahelyett, hogy m^kísérelték volna m^akadályozni), nem is tudták elképzelni, milyen következményekkel jár. Hogy a nacionalizmusnak - ennek a XX. században sorsdöntővé szított érzelemnek - a nevében a méltatían területi és igazgatási változtatások sokaságát hajtják majd végre. Már elemi iskolába járt Mollay Károly, amikor ránkszakadtak a „békekötések", amikor Sopronért kiállt a nemzet, és a nagyhatalmaknak városunkra kellett fordítaniuk figyelmüket. Ha gyenmeki érzülettel fel is fogta a körülötte zajló események soronkivüli jelentőségét, bizonyára nem sejtette, hogy reá és az általa szerkesztett folyóiratra is vár feldolgozni ezeknek történelmi igazságát. Gyermekkorának, i^úkorának hangulatát, körülményeit a háború szülte nehéz gazdasági körülmények határozták meg. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyet ezek az évek szüks^szerüen befeléforduló, a létért küzdő szerény életre neveltek. Érdeklődése a filológia felé fordult, talán mert ez a tudományág ezen a hányatott kontinensen éppen akkor tárta fel a karakteres és kulturált nagy nemzetek egyénis^ét, amikor azok újabb véres leszámolásra készültek. Ez a leszámolás nem utolsósorban abból fakadt, hogy az első világhábom győztesei a történelmi tanulságokat mellőzték, és a veszteseket bosszú és alantas törekvések is fűtötték. Mollay Károlynak, a történelemben jártas fiatal embernek, fokozottan is konfliktust jelenthetett, hogy az általa elért szellemi horizonthoz milyen sok vezető nem ért fel, nyomorba sodorva félmüveltségével az emberek millióit. Az elöljáróban említett írott magyar történelem l^végzetesebb napjai bizonyára az első világháborút követték, a l^szomorúbbak azonban m^ csak a másodikban 291