Soproni Szemle 1999/2. [antikvár]

Gazdaság és közigazgatás Dominkovits Péter Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma Egy térség nemességének, hosszabb időtávú vizsgálatban a nemesi társadalom átréteg-ződésének kutatása egyrészt megköveteli az egy-egy vármegye keretei között végzett vizsgálatot - amit egyező, vagy közel azonos forrásadottságok esetén célszerű lenne a reáhs birtokviszonyokat jobban regisztráló párhuzamos megyei forráskutatások irányába is kiterjeszteni -, másrészt más forrásfeltárási irányvonalat tekintve hasonlóképpen fontos az egyes uradalmi és családi levéltárak feldolgozása, a közigazgatási határoktól független birtokrendszer birtoklástörténeti, gazdasági analízise, a birtokoscsaládok társadalomtörténeti feldolgozása. Az alábbi dolgozat a fenti szempontok legelsője jegyében készült, célja jelenleg alig lehet több egy törvényhatóság, a XVI. század végi Sopron vármegye birtokostársadalmának adatszerű megközelítésénél, egyes vizsgálati szempontok érzékeltetésénél. A nemesség vagyoni rétegződésének vizsgálatához a XVI. századi adóösszeírások két típusát használtam fel.^ A következők ezek a források: az eredetét tekintve Mohács előtti időszakra visszamenő úgynevezett portális-összeírások, illetve az 1598. III. törvénycikkel bevezetett ház (avagy füst) szerinti adóösszeírások. Míg az első típusú adóösszeírásban az adó alapját az egész jobbágytelek jelentette annak minden tartozékával és haszonvételével, a másodikét a lakott ház, de függetlenül attól, hogy ott hány család élt. Az adóalap egységének megváltoztatása mögött bonyolult gazdaság- és társadalomtörténeti folyamatok húzódtak. A nyugat-magyarországi megyékben ilyen összetevő volt a nagy- és középbirtokokon az 1540-es évelctől új lendülettel végbement allodizáció, annak társadalmi, településtörténeti vetületével, a XVI. század elejétől megindult és folyamatosan felerősödött pusztásodás, illetve társadalmi szempontból a zsellér népesség jelentős növekedése.' Mindezekkel a bonyolult, egymással kölcsönösen összefüggő folyamatokkal párhuzamosan és a kor politikatörténete, a török háborúk időszaka által is befolyásolva nyomon követhető az adózási morál fokozatos romlása, egyre több esetben titkolták el az adózó portákat. Sőt, 1582-ben Sopron vármegyében immáron maga Megyery Imre, a Nádasdy családnál familiárisi szolgálatban állott birtokos, a vármegye 1581-1595 közötti alispánja javasolt különböző módokat az adózás alóh kibúvásra. Eg)' vármegj'e nemessége vagi'oni rétegződésének hosszúlávú vizsgálatára: Páhnány Béh: Nógrád vármegye nemességének átréle-^ezödése (1542-1848). = Századok CXIX. 1985. l.sz. 1-41. ¦ A terjedelmi kereteket így is szétfeszítő dolgozatban döntően a portális összeírásokból nyert eddigi eredményeket adom közre, az 1598-1600 közötti házösszeírások csak egy-két vonatkozására térek ki. ¦ A problémakör országos áttekintésű feldolgozása: Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1958. 99 I Gazdaság és közigazgatás