Soproni Szemle 1999/4. [antikvár]

Wallner Ákos | Ádám Antal köszöntése Ádám Antal (Szekszárd, 1929. szeptember 13.) egy jónevű tengelici molnárcsalád negyedik gyermekeként jellegzetes vidéki polgári családban nevelkedett, ahol a gyermekek felsőfokú iskoláztatását kötelezőnek tekintették. A szekszárdi gimnáziumban tett kitüntetéses érettségi után - bátyja példáját követve - Sopronban a József Nádor Műszaki Egyetem Bánya-, Kohó és Erdőmérnöki Karán a bányakutató-mérnöki szakra iratkozott be. Időközben azonban szüleitől nemcsak a malmot vették el, hanem a lakásukból is kitelepítették őket, és megélhetésükért kellett küzdeniük. A mindig kitüntetéssel vizsgázó hallgató Ádám Antal tanulmányi ösztöndíjából és a szünidőkben végzett munkával nemcsak magát tartotta fenn, hanem még szüleit is segítette. 1952-ben, a diploma megszerzése után a Soproni Egyetem Geofizikai Tanszékén Kántás Károly professzor hívására az akkor megalakított Geofizikai Munkaközösségnél helyezkedett el. A Munkaközösségből nőtt ki az 1955-ben megalapított Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai Kutató Laboratóriuma, amely a mai MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének egyik magja volt.' Ádám Antal tehát egész élete munkásságát egy intézetnél végezte, ill. végzi mind a mai napig, 1957-1972 között mint osztályvezető, 1972-től napjainkig mint igazgatóhelyettes. Sikeres geofizikai tevékenységének eredményeit közel 200 publikációban közölte, ezek nagyrésze külföldi folyóiratokban, idegen nyelven jelent meg. Ezáltal maradandó hírnevet szerzett nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Kutatói pályája elismerésének főbb állomásai: egyetemi doktori fokozat 1962-ben, tudományok kandidátusa fokozat 1965-ben, tudományok doktora fokozat 1970-ben. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben levelező tagjává, 1993-ban rendes tagjává választotta. 1996-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. A geofizikában az általa művelt szűkebb szakterület az elektromágneses indukciós kutatások. Jelentős eredményeket ért el mind a módszerek, mind a műszerek kifejlesztése terén, majd ezek segítségével a Föld belső szerkezetének kutatásában, különösen a Magyar medence, valamint az Alpok és Pannónikum átmenete mélyszerkezetének vizsgálatában. Nem kis része van abban, hogy az Intézet eredményeit külföldön „soproni iskola" néven tartják számon. Ádám Antal nemzetközi elismerését jelzi többek között, hogy 1989-ben az Oului Egyetem (Finnország) tiszteleti doktori címet adományozott neki, 1995-ben az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Ezt a sikeres kutatói életpályát jelentős mértékben az a kiegyensúlyozott családi háttér tette lehetővé, amelyet 1959 óta felesége, Bárányi Margit, majd három leánya, Éva, Judit és Annamária,, és ma már hét unokája jelent számára. Joggal büszke erre a szép családra. Ádám Antal jeles tudományszervező munkájával Sopron városának is öregbítette hírnevét. Számos nemzetközi konferencia megrendezésének jogát szerezte meg az MTA GGBU-nek és így Sopronnak. Ezek sikeres megszervezése, lebonyolítása jórészt szintén az ő érdeme volt. Nem mulasztotta el, hogy az ide látogató külföldieknek a figyelmét felhívja a város nevezetességeire is. Ahol tehette és kuta- ' Ld. erről Ádám A. - Verő J. - Bencze P. cikkét a SSz. 1998/2. számában.