Soproni Szemle 2000/1. [antikvár]

fénykor és politikaHiller Is'iván I ElöljáróbanSopron város és Sopron vármegye történetében fontos helyet foglal el a kora újkor, a 16-17. század története. Magyarország számára a Mohács utáni korszak addig soha nem látott kihívásokat hozott magával, a török hódítás és annak következményeként az ország három részre szakadása, a vallási és társadalmi ellentétek s természetesen a szinte állandósuló háború megpróbáltatásai. Ennek ellenére nem felel meg a valóságnak és méltatlanul leegyszerűsítő az a kép, miszerint a romlás és a leépülés, a széthúzás és a két nagy birodalom közötti tehetetlen vergődés jellemzi leginkább ezt az időszakot, amely a magyar történelem első boldog félezer éve után a szerencsétlenség és leszakadás korának kezdete. Magyarország az 1500-l600-as években is ezernyi kötelékkel kapcsolódott a nyugat-európai kultúrkörhöz; a kereskedelem, a politikai mentalitás, a művészetek írott és tárgyi emlékei megannyi bizonyítékai ennek.Sopron a királyi Magyarország egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb városa volt. Polgárai, választott testületei, intézményei, privilégiumrendszere mindenben megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a politika, a gazdaság, a kultúra támasztott vele szemben, s bízvást mondhatni, hogy jellegében, városfejlődésében úgy az osztrák örökös tartományok, mint a német vagy észak-itáliai városok társaként emlegették.Ám nemcsak maga a város kora újkori története, hanem a fennmaradt forrásállomány, a Sopronban keletkezett vagy Sopronnal kapcsolatos korabeh dokumentumok is kötelezettséget rónak a jelen kutatóira. Magyar viszonylatban szinte példa nélküli, hogy az eredeti írott emlékek ilyen egysége maradt a mára, s ez számunkra akkor is meghatározó, ha tudjuk, hogy Franciaország vagy Itália levéltárai arányaiban és nagyságrendjében is összehasonlíthatatlanul gazdagabb anyaggal, gyakorlatilag teljes és jól rendezett forrásbázissal rendelkeznek. Sopron ezzel együtt módot és lehetőséget nyújt arra, hogy tartalmilag és módszertanilag is pontosabb és biztosabb képet alkothassunk a 16-17. század eseményeiről és folyamatairól, a régió történetéről, s a teljes magyarországi társadalmi, gazdasági, politikai változássorozatról.Fénykor és politika címmel a Soproni Szemle ezzel a korszakkal és ezzel a problémakörrel foglalkozó munkákat közöl. Három tanulmány, két megközelítési irányból mutatja be a város és politikai környezete kapcsolatát, vizsgálja a társadalmi alkalmazkodóképességet, a Sopronról szóló külföldi és a külföldről szóló soproni forrásokat. Nem titkolt célunk, hogy a későbbiekben is visszatérve a korszakra gazdagítsuk a városról szóló ismereteket, egyben új lehetőségeit kutassuk a specifikus és az általános kapcsolatának, a helyi és az országos, sőt a határokon átívelő történelem összefüggéseinek.