Soproni Szemle 2009/3 [antikvár]

VÁLSÁGOS IDŐK A RÉGI SOPRONBANBariska IstvánA soproni városkapitányság III. Frigyes korábanA kutatási előzményekhezAz óhatatlan, s egyben kötelező, hogy az ember újra meg újra átlapozza a választott témakör, Sopron 15- századi zálogtörténetének irodalmát. Ezúttal a magyarok közül olyan neveket kell megidézni, mint Házi Jenőt, Mollay Károlyt, Kubinyi Andrást és Szende Katalint. Ugyanakkor be kell vallani, hogy a legifjabb osztrák tartomány osztrák recepciója érdekében is neves osztrák és német történészek fogalmazták újra a térség korabeli történetét, köztük Hans Gráf, Ottó Aull, Ottó Brunner, Joseph Kari Homma, August Ernst, Othmar Pickl, Harald és Leonhard Prickler vagy éppen Oszkár Gruszecki.Volt és van talán ma is a két ország, Ausztria és Magyarország történetírásában egy feltűnő jelenség. Az nevezetesen, hogy többé-kevésbé elbeszélünk egymás mellett. Különösen jól kitapintható a határ menti országrészek, nevezetesen Stájerország, Ausztria és Nyugat-Magyarország közös történetében. Nekünk először akkor szúrt ez szemet, amikor ugyanazon eseményt a hazai történetírástól teljességgel idegen szakkifejezéssel (Fehde) írta le az osztrák szakirodalom. Mindeközben a magyar történeti műhelyek tudomást sem vettek róla.Ez jutott eszünkbe a 15. század derekán elzálogosított Sopron városkapitányságának története kapcsán is. Mollay Károly pedig már 1963-ban megírta, hogy a részletek tisztázásához és megértéséhez azonban jobban kell majd ismernünk Alsó-Ausztria történetét az 1440-1465-ig tartó években "} Érezte valaminek a nagy hiányát. Egyfelől azt, amit Házi Jenő tanulmányából is hiányolt.2 Nem az adatgazdagságot kifogásolta, hanem főleg az adatok, a jelenségek fegyelmezettebb elemzését. Mollay ráadásul ismerte az elérhető osztrák történeti irodalom javát. Ennek ellenére sem ő, sem Házi nem ismerte fel néhány fontos stájer-osztrák (német) intézmény megjelenését a térségben. Ilyen volt példának okáért a Fehde jogintézménye. Ilyennek minősíthető az is, hogy a Habsburg-ház belső szabályozásainak (Hausordnungen) következményei átlépték a határt". Nem csoda, hogy keményen ütköztek a hazai törvényekkel, szokásjogokkal és jogszokásokkal.Számunkra tehát az volt a legfontosabb, hogy sikerül-e a Habsburg-zálogra került Sopron történetének összefüggéseit csupán azzal könnyebben értelmezni, hogy ezúttal odahallgatunk arra, hogy számunkra idegen intézmények jelentek meg a térségben.1 Mollay Károly: Macskakő-Katzenstein. Feudális anarchia és huszitizmus Sopron környékén (1441-1465). SSz. 17 (1963), 126. = Mollay: Macskakő.