Sorsok - Életek - Családok I. [antikvár]

ELŐSZÓ A gondolat, hogy megörökítsük a Pusztaszabolcson élő egyes emberek életútját, családok történetét, Csányl Kálmán ödete volt. Valamikor 2007-ben Orosházán járt. Egy könyvesboltban idős bácsit látott: Dr. Kiss A. Sándor kezében tollal egy asztalnál ült, és papírra vetette az ott élő, nála jelentkező családok történetét. Egymásnak adták a kilincset az egyes családok képviselői. Kálmán rögtön megvásárolta az akkor éppen megjelenő harmadik kötetet és átadta nekem, hogy olvasgassam. Megnézegettem és a polcra tettem. Már a Községtörténeti füzeteket felváltó Pusztaszabolcs anno-t is életút és kortörténeti szemelvények bemutatására szánta sorozatszerkesztő társam. De ahogyan Petőfi Sándor Az apostolban megfogalmazta: „ A szőlőszem kicsiny gyümölcs, mégis egy nyár kell, hogy megérjék" - így voltam én is az ötlettel, vártam, amíg eljön az ideje. Az ihletet Tüke László katolikus egyháztörténetet feldolgozó füzetétől és dr. Paróczay Sándor História Domusától kaptam. Ilyen elementáris erővel még nem hatott rám munka, mint ezek az írások. Gondolataim mindig ezen témák körül jártak. Egy alkalommal a temetőben találkoztam Kalamár Ferivel, aki beszélgetésünk során felhívta figyelmem apósára, Szalontai Karcsi bácsira: „Ha érdekes és jó történeteket akarsz hallani, akkor az apósomat hallgasd meg, őt kérdezd!" - mondta. Maján és Ferin keresztül kerültem kapcsolatba Marika nénivel és Karcsi bácsival. A velük való találkozások csodálatos élmények voltak. Amikor már a végére értünk történetüknek, akkor éreztem, hogy a korábban készített írásaim közül van néhány, amely „korban", témában illik ide, ezért egy csokorba gyűjtöttem őket a Szalontai és Dévényi családtörténet mellé. Újabb adalékokkal, képekkel így készült el a Pusztaszabolcs anno negyedik füzete. A sok-sok képnek, írásnak, dokumentumnak, ami ebben a füzetben található, van egy titkos küldetése is: a helyi események megismerése mellett általános- és középiskolában társadalomismeret- és történelemórán segíthet a diákoknak a tananyag megértésében. Hiszem, hogy ez csak a kezdet! Mások is kedvet kapnak saját, illetve helyi családok történetének feldolgozásához. Czöndör Mihályné