Sportváros [antikvár]

ELŐSZÓ id. Bencsik IstvánNagy megtiszteltetés számomra a szerkesztő felkérése, hogy az olvasók figyelmébe ajánlom Székesfehérvár sportváros sporttörténetéről - elsősorban labdarúgásáról - szóló könyvet.Nyolcvanegy éves vagyok, itt születtem Székesfehérváron, itt sportoltam a Vadásztölténygyári Vasasban, majd tizennyolc éven át - 1965 - 1983 között - voltam a VT Vasas, illetve jogutódja, a VIDEOTON SC 18 szakosztályt működtető elnöke. Később tagja voltam a Videoton Waltham felügyelő-bizottságának. Ma már sajnos egészségi állapotom nem engedi meg, hogy ott legyek a különböző sporteseményeken, de a sport területén aktívan eltöltött hosszú időszak tapasztalatai lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy Fehérvár utóbbi évtizedeinek sporteredményeire nagyfokú rálátással rendelkezzem. Jó választás volt a szerkesztő részéről, hogy attól a Varga Miklós bácsitól kért információt a város sportéletéről, labdarúgásáról, aki benne élt a város és megye sportjában, és sok-sok ismeret birtokában volt már az 1876 évi kezdetről is.Tény, hogy a 135 évet teljes egészében képtelenség visszaadni, sok esemény történt, ami nem férhetett bele a kötetben. A lényeg, hogy a szerkesztő alaposan ismeri az utóbbi hat évtized sportját, mert itt élt, sportoló volt, majd a város sportvezetőjeként és sportújságíróként tevékenykedett. Több tragédiája ellenére volt ereje és akarata, hogy ne vesszen el a város sportmúltjának története. Rendkívül fontos, hogy a sportváros" ezt a régi adósságát törlesztette, talán a huszonnegyedik órában. A testnevelés és sport a kultúra része. Sajnos ez nem mindig volt így Fehérváron, talán ez a könyv is több támogatást érdemelt volna. Hála a szerkesztő akaratáíiak, a sportegyesületeknek, az őket támogató vállalatoknak, a Fejér Megyei Labdarúgó Szövetségnek és végül, de nem utolsó sorban a városnak, hogy összejöttek, ha szűken is, a megjelentetéshez szükséges anyagiak. Nagyobb támogatással még alaposabb, bővebb könyv születhetett volna, de a lényeg, hogy ez megvan, és az utódoknak van miből kiindulni.Csak néhány kényes dolgot írt meg a szerkesztő. Sokkal többet tud! Mindig a város érdekét vette figyelembe, mint sportvezető, és mint sportújságíró is. Természetes, hogy voltak érdekellentétek, de mindig megtaláltuk a kompromisszumot a sport, a város érdekében. A könyvből is kiderül, hogy az ellentétek jelentős része feledésbe merült, de a jogos, a sportot, a közéletet sértő dolgokról, a visszaélésről nem feledkezett meg.Köszönet a munkáért. Tisztában, vagyok vele, hogy rengeteg időt igényelt a könyv megírása, összeállítása, és ezt nem könnyű úgy csinálni, hogy aki ennek egy részét írta, már tizennégy éve nincs melletted, és most sem volt, hogy segíthetett volna. Köszönet, hogy gazdagodott a város ezzel a szép könyvvel, és örülök annak, hogy letetted a vezetők asztalára azt a sportemlékmű elképzelést, amely megörökíti az Európa, a világ, az olimpia érmesek, a mesteredzők nevét, akikre mindig büszke lehet az utókor. Ezért is fontos, hogy ez utóbbi is mielőbb megvalósuljon a város központi helyén.Ismételten tisztelettel ajánlom a könyvet mindazoknak figyelmébe, akik a város sportja iránt érdeklődnek, és újabb információkat kívánnak szerezni.id. Bencsik István