Bővebb ismertető
A néprajz mint önálló tudomány a múlt század második felében szakadt el a többi tudományágtól, s ez időtájt létesülnek világszerte a néprajzi gyűjteményeket gondozó, őrző és bemutató múzeumok. De a múzeum megszabott terjedelmével nem is alkalmas nagyobb - s tegyük hozzá: igen értékes - néprajzi objektumok bemutatására, mint például a lakóház, szélmalom, vízimalom. Ez adhatta a stockholmi Múzeum tudós szakemberének, a svéd Hazelius Arthurnak a gondolatot, hogy szabadtéri múzeumot létesítsen. Először csak öt faházat bontott szét és hozott Stockholmba, hogy ott összeállítsa, majd később számos épülettel szaporította telepét, a házakat megfelelő néprajzi tárgyakkal rendezte be s így nyílt meg 1891-ben az első szabadtéri múzeum, a Skanzen.
Az északi államokban a svéd Skansent számos más szabadtéri múzeum létesítése követte, így a norvégoké 1894-ben az Oslo melletti Bygdöben, a dánoké 1901-ben Koppenhága mellett Lyngbyben, a finneké 1909-ben Seurasaari szigeten Helsinki közelében.