Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1995. augusztus [antikvár]

Zagjd Bertalan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egészségügyi helyzete I. Bevezetés Az új demokráciák rendszerváltásának általában markáns igénye az egészségügjá rendszer megújítása. A lakosság jobb ellátást, emberibb bánásmódot, kevesebb járulékot remélt, az egészségügy méltóbb megbecsülést, reális béreket, jobb szakmai feltételeket várt az orvosi szabadság növelése mellett. Hamar kiderült, hogy a vágyaknak nincs realitásuk. Az egészségügyi ellátás széleskörű biztosítása és finanszírozása a századvég általános és súlyos kihívása. Az egészségügyi költségek növekedése egyaránt megviseli a fejlett és a kevésbé fejlett országokat. Magyarország lakosságának lélekszáma évről évre csökken. Amennyiben ez a folyamat az elmúlt évekhez hasonló ütemben folytatódik, 2010-re 9,8—10,1 millió lakos fog élni az országban, azaz 250—400 ezerrel kevesebb, mint jelenleg. A népesség fogyása az élveszületések számának csö':kenésére és a halálozások számának egyidejű emelkedésére vezethető vissza. Az orvosi kutatások bizonyítják, hogy a polgárok egészségi állapotát az életmód, a lakóhelyi, munkahelyi és társadalmi környezet döntő módon befolyásolja. A WHO szerint (Lalonde-modell) az egészségi állapotot az életmód 43 %-ban, a genetikai, biológiai adottságok, tényezők 27 %-ban, a kömyezeü hatások 19 %-ban, az egészségügyi ellátás mindössze 11 %-ban határozza meg. Hazánkban ezek a tényezők az elmúlt évtizedekben döntő változásokon mentek keresztül, s alakulásuk végeredménye a polgárok egészségi állapotának romlása lett. A Magyarországon élő lakosság életmódja olyan, hogy nem alkalmas az egészség megőrzésére és a hosszú élettartam biztosítására. Elsősorban a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és egyelőre még szűkebb körben — a kábítószerfogyasztás az, amiről beszélnünk kell, s amelyeknek a károsító hatása a legnagyobb. A lakosság egészségi állapotára a társadalmi berendezkedés is döntő befolyást gyakorol. Bizonyított, hogy jelentős különbség van a társadalmi hierarchiában feljebb álló és lejjebb elhelyezkedő csoportok születéskor várható átlagos élettartama között. Nyilvánvalóan jelentősen befolyásolja az általános mutatókat a lakosság 20 %-át kitevő' nyugdíjas réteg, vagy a hátrányos helyzetű közösségek életvitele.