Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2015/2. [antikvár]

1. VILÁGHÁBORÚ Takács Péter Üzent a király Szabolcs megye civil lakossága az 1. világháború kezdetén (1. rész) Az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeidejének csendes nyugalmát, az európai fejlődéssel ritmust tartó gazdasági növekedését — a vegyi-, gyógyszer-, elektromos-, repülő-és a motorgyártás felfutásának üteme keltette optimizmust — a felszínen sokáig csak egyéni, emberi tragédiák zavarták meg. Ebből kijutott Ferenc Józsefnek is. Erzsébet királyné meggyilkolása, Rudolf trónörökös öngyilkossága feltehetően megviselte a császár-király lelkét. A múlandóság bizonytalansága felé a világtól elvárt méltósággal sétáló uralkodó elméje és szíve azonban makacsul ragaszkodott dinasztiája középkori ideáihoz. A családi törvény szerint' a Rudolf helyére trónörökösként lépő Ferenc Ferdinándot azért vetette ki szívéből, mert rangon alul nősült. Egy Habsburg főherceget lealacsonyító cseh grófnőt vett feleségül. A császár engeszteüieteden haragját nemcsak azzal fejezte ki, hogy a meggyilkolt házaspár tetemét kitiltotta a császári temetkező helyről. Könyörtelen rangkórságát, ósdiságát jobban kifejezte az, hogy a holtak után maradt két árva nem viselhette apjuk — Habsburg — családi nevét. A vüág, a cseh és osztrák arisztokraták előtt a törvénytelen származást sugalló Hohenberg névvel kellett megelégedniük. A vallásos emberek hitték is, hogy az aradi vértanúkért és vérségi rokonaival szembeni gonoszságaiért zaklatta annyi bánattal a sors Ferenc Józsefet. Ezért vette el tőle a történelem a hadi sikereket is. Ezekre pedig nagyon vágyott. Az 1914-ben immár 84 éves Ferenc József 11. Vilmos oldalán szerette volna életét úgy befejezni, hogy győzelmi diadal kísérje őseihez az örökkévalóságba. Ezt a vágyát Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök is táplálta," aki a Bosznia-Hercegovinában gyakorlatozó katonákkal - hadüzenet nélkül - élesre váltott fegyverekkel javasolta lerohanni Szerbiát. Ferenc József ódivatú lovagiasságának, és Tisza István Erdélyért aggódó makacsságának köszönhető, hogy Conradnak vissza kellett fognia magát. Tisza — a fejlemények igazolták — racionálisan gondolkozott. Másfél-két évtizede nyílt titok volt, hogy a franciákkal barátkozó románok csak az alkalmat lesték, hogy ' Ezt 1713-ban VI. Károly császár hirdetette íd, megszabva a családon belül a Habsburgok birtokolta trónok utódlási sorrendjét. Eredetileg a Habsburg-család házi törvénye. A magyar korona öröklésére 1723. június 19-én terjesztették ki. Nem lévén Károlynak íiú örököse, ezért meghatározták benne a magyar királyság nőágon történő öröklési rendjét is. ^ Teljes nevén Franz Conrad von Hötzendorf, az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari főnöke. Ellentmondásos személyiség. II. Vilmos német császár kedvelte. A meggyilkolt trónörökös életében haragudott rá, főleg azért, mert alapos kifaggatás nélkül hagyta Redl ezredest öngyilkosságba menekülni. Ennek a hanyagságnak az árát - hadtörténészek szerint - 400 ezer osztrák és magyar katona életével kellett megfizetni.