Szabolcs-Szatmár huszonöt éve [antikvár]

Az utóbbi magyar negyedszázad határkövénél részes kortársként megállni és visszapillantani annak kezdetére, az átélt eseményekre és most a jelent összehasonlítva mérlegelni, ritkán előforduló öröm, a történelem nagyszerű ajándéka. Nem pusztán 25 esztendőn jutottunk túl 1945. április 4. óta, hanem pályafutásunk minden eddig átélt történelmének legértékesebb, évszázadokat túlhaladó évei teltek el, ami alatt a haladáshoz való közünk, erőnk és értelmes sorsunk formálódott. 1945. április 4-ével egy nép meggyötört és kisemmizett korszaka zárult le. Felnőtté emberesedtünk, helyet és hont, rangot és tisztességet kaptunk a testvérnépek nagy családjában végérvényesen. Legtisztább hagyományaink, a jelenért érzett felelősségünk, a szocialista jövendőért folytatott küzdelmünk e közösségen belül teljesedett ki. 25 évvel ezelőtt összetört az elnyomás bilincse, eldőlt az ezer éves per, helyreállt az évszázadok óta széttépett magyar függetlenség, s a Vörös Hadsereg százezrek vérét áldozó hadműveleteinek eredményeként új történelem kezdődött.