Szállodák, vendéglők, korcsmák, kávéházak, mézeskalácsosok, cukrászok [antikvár]

SZÁLLODÁK - VENDÉGLŐK - KORCSMÁK E nagy múltú iparág részben az ipar, részben a kereskedelmi tevékenység körébe tartozik. Brillât Savaron a nagy francia gasztronómia filozófusa íija „Az ízlés filológiája" című könyvében: „A közül a rengeteg ember közül, aki vendéglőbejár, csak nagyon kevés sejti, hogy mekkora lángésznek és milyen nagy megftgyelőtehetségnek kellett annak lennie, akinek agyában az első vendéglő eszméje megtermett. " (1) Szállodákról, vendéglőkről, korcsmákról szól e tanulmány, valamint ezeket üzemeltető lelkes vállalkozókról, szakemberekről, világhírű cigányzenészeinkről, akiknek emléke előtt e tanulmármyal adózom. Emlékeztetni szeretnék azokra a kedves helyekre, ahova hajdan sokan és szívesen jártak, hogy napi gondjaiktól megszabadulva, hímeves zenészeink művészi játékába gyönyörködjenek és kicseréljék véleményüket az élet mindemiapi problémáiról. Pápa a múltban nemcsak iskolaváros, de vendéglátó város is volt. A vendéglátás jelentősebb egységeit az Esterházy család tagjai hozták létre városunkban, lehetőséget teremtve ezzel a társas élet kialakulásának. Az ország földesurai már a kezdetekben felismerték az italmérésből származó jövedelem jelentőségét, ezért az italmérés jogát maguknak tartották feim. Az Esterházy család tagjai is ezt az utat követték, tekintettel arra, hogy dunántúli birtokaik területén jelentős szőlőtermő területek voltak. Az 1694. december 14-én kelt „Conscription Arxis Papensis" című iratból kitűnik, hogy az uradalom tulajdonát képező „Arany Griff korcsmaház bérlője a hét országos vásár alkalmával 14 héten át saját borát mérheti, míg a többi napokon az uraság borát volt kénytelen értékesítem.(2) Ebből természetesen nézeteltérések is keletkeztek a lakosság és a földesurak között. A pápai Úriszék 1657-ben kelt ítéletéből tudjuk, hogy az uradalom ügyésze vádat emelt Borsosgyőr község férfi lakosai ellen, mivel borszükségletüket nem az uradalom kocsmájában vásárolták, ezért az uraság bora megromlott. A borsosgyőriek azzal védekeztek, hogy az uraság rendeletét nem ismerték, mivel a községben kihirdetve nem lett, egyébként azért vásároltak más helyeken bort, mert az uraság korcsmájába szállított bor már eleve romlott volt.(3) A korcsmatartás jogát egyébként gróf Esterházy Ferenc a három városrész polgáraival rendezte, átengedve nekik a korcsmalétesítés jogát. Az 1732-ben kötött szerződés 8. pontja azt is kimondta, „hogy