Szarvas a városiasodás útján 1970-1984 [antikvár]

ELŐSZÓVárosunk fels^^ahadulása döntő sorsforduló lakosságunk életéhen. Szarvas történelme során megélt már jó néhány jelentős fordulópontot. Ilyen volt újratelepülése (1722), várossá nyilvánítása két ízben is (1849,1919.). A történelem folyamata azonban több mint két évszázadon keresztül lényegében nem változtatta meg az életkörülményeket, csak a felszínen motiválta annak alakulását.Egy azonban bizonyos, városunk lakossága mindig a haladás élvonalában menetelt. Azért lelkes áldozatokat vállalt a szabadságharc alatt s a Tanácsköztársaság idején; a nyomasztó ellenforradalmi évtizedek forgatagában s a szürke hétköznapok vergődése közepette. Harcos hazafiak és elszánt forradalmárok tanu-ságai jelzik, hogy városunk magyar és szlovák nyelvű lakossága teljes egyetértésben, sorsközösségben élt, dolgozott és küzdött az emberségesebb jövő megteremtésének reményében.A várt új világ lehetősége negyven évvel e^í/ő// , 1944. október 6-án köszöntött városunkra. A felszabadulás azért a legmegbecsültebb határállomás városunk történetében, mert a hős szovjet harcosok győztes felszabadító hadműveletei lehetővé tették népünk, lakosságunk életének gyökeres átalakulását. Felvirradt az annyira óhajtott szabadság, a demokrácia napja.Negyven év már egy emberöltő, jelentős időegység. Ezalatt városunkban is megindult a termelőerők kollektív fejlődése s az ennek megfelelő szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása. Nagyüzemivé vált a termelés a mezőgazdaságban és az iparban. Városunkat ezért nevezik szövetkezeti városnak. Ugyanakkor iskolaváros is: a magasabb szintű kultúra, művelődés, tudo-