Szatmárcseke nevezetességei [antikvár]

Részlet: a puszta, magányos falu Szatmárnak végső szélén,, „Cseke a Kölesei Uradalomhoz tartozó Magyar falu, éjszakról a Tisza vize Bereg Vármegyétől hasíttya, a határa többnyire sárga agyagos, de a Tiszához közeli homokos, melly mindenféle őszi, tavaszi vetést megterem, kaszálója sikeres, és hasznos szénát terem, tűzi, és épületre való fája bőségesen, jó legelője, hanem a határját gyakran árvizek járják. Legtöbbet bírnak benne Kölchei Kende Pál maradéki, aki a Vármegyének érdemes Fel-lspánnya, 's kinek lakóhelye vala; vágynák több földes Urai-is Kölchei Kende László, Jármy Sára Kölcsey Balintné, Gróf Rhédey Lajos Királyi Kamarás, Pongrácz László Kapitány, Isaák Gáspár, és Gulácsy Gábor Urak. 180 házból áll ezen helység, a Reformátusoknak téglából épült régi Templomok, Ptédikátorok Szarvady László, piatzozások Károlyba, Debretzenbe, Szathmáron, és Beregszázba, szép almás, szilvás gyi-imöltsösseik vágynák, mellyeknek terméseit a Tiszán máshová hordanak, vagy sót vivő csajkákhoz kormányságra állanak, szép szarvas marhákat is nevel-