Bővebb ismertető
Részlet:
Balika András
Egy felfedezés hiteles története
Minden azon az 1990. évi őszi estén kezdődött
A Magyar TV 1-n a Híradó utáni főműsorban Vitray Tamás dr. Egely Györggyel a gömbvillám kutatásában rendkívüli érdemeket szerzett kutatóval beszélgetett. Dr. Egely György elmondta a gömbvillám fontosabb tulajdonságait, a keletkezésének, viselkedésének furcsaságait, a gömbvillám eltűnésének módozatait. Megjegyezte azt is, hogy jóllehet a tudósok régóta kísérleteznek a gömbvillám laboratóriumi előállításával, ez mind a mai napig nem járt sikerrel. Bejátszottak néhány fényképet a gömbvillám okozta óriási károkról, rombolásról. Végül a kutató említést tett arról az elméletéről is, amelyet nemrégen könyv alakban is megjelentetett, hogy a gömbvillám a negyedik dimenzióban keletkező, gyűrű alakú képződmény, amely két helyen üti át a mi háromdimenziós terünket.
Az adást egyre fokozódó izgalommal néztem végig. Mikor vége lett, még vagy negyedóráig sétálgattam izgatottan a szobában, majd felkiáltottam: Megvan! A feleségem és két gyerekem előtt kifejtettem, hogy szerintem a gömbvillám elektronokból álló elektrosztatikus töltés, ami keletkezése pillanatától forgásba jön.
A téma ezután nem hagyott nyugodni. Sorra vásároltam meg, illetve vettem ki a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárból a gömbvillámmal foglalkozó könyveket. (Egely György: A titokzatos gömbvillám Bp. 1988; Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem, Bp.1965)
Mégis igencsak lassan született meg az a mintegy két és fél oldalas leírás, amely az elméletemet tartalmazta. Mivel elméletemben - a többi gömbvillám elmélethez hasonlóan - egyáltalán nem volt matematikai összefüggés, pláne differenciálegyenlet, nagy gondot jelentett számomra, hogy milyen formában, melyik lapban jelentessem meg.
1991 tavaszán jutott eszembe középiskolai osztálytársam Gádor Iván, a Magyar Hírlap jónevű újságírója, akivel a Bánki Donát Gépipari Technikumban tett érettségi után 1964-ben nagy lelkesedéssel készültünk a Színművészeti Főiskolára, ő a rendezői, én a színész szakra
10