Szécsény - Műemlékek [antikvár]

1334-ben nyerte el Szécsény a mezővárosi rangot, s fejlődése megindult. A jubileumi időszerűségen túl a kis település - városias jellege ma is szembetűnő - azért is érdemes figyelmünkre, mert több olyan műemléki együttessel bír, amely kiemelt helyet biztosít számára a magyar építészettörténetben. Az egyik a középkori városfal- és kolostoregyüttes, valamint a köré települő város, a másik maga a barokk Szécsény. Szécsény Nógrád megyében lelhető fel, hajdanán a történelmi megyének szinte a középpontja volt. Fontos és forgalmas utak kereszteződésében feküdt, ennek is köszönhette, hogy hamarosan jelentős kereskedelmi és kézművesipari mezővárosként tarthatták számon. Budapestről a 2-es úton közelíthető meg: Rétságnál tér el az út s Balassagyarmat után érkezik Szécsénybe. Vonattal is megközelíthető a Budapest-Salgótartján vonalon, a megyeszékhelyről pedig autóbuszjáratok indulnak a nagyközségbe, illetve azon át távolabbi célok felé. Környékén számos palóc falu húzódik meg: Rimóc, Nógrádsipek, Varsány, Nagylóc, Hollókő, Ludányhalászi, s így szinte Szécsényt Palócország fővárosának is nevezhetjük, Mikszáth után szabadon.