Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai [antikvár]

A korábbi időkben, amikor főképp a megszálló szovjet hatalom és helytartói nem nézték jó szemmel és tiltották, már egyes helyeken elindult a második világháborús hősök és áldozatok listájának összegyűjtése, és igény mutatkozott emléktábla, emlékmű állítására. A mozgalom lendületet igazán 1989 után vett. Számos kötet jelent meg lelkes kutatók tollából civil szervezetek és egyes önkormányzatok erkölcsi és anyagi támogatásával. Csongrád megye több településén - Hódmezővásárhely, Kistelek, Makó, Szeged kötetek ill., könyv fejezetek készültek a munka során. Akkor úgy gondoltuk: a helyi kezdeményezések országos mozgalommá kerekednek, és viszonylag teljes listát lehet majd összeállítani az egyes helyi névsorokból. Nem így történt. Kedv- és pénzhiány valamint a kutatás rendkívül fáradságos, sok irányban leágazó volta, a tévedések veszélyei (sok lesz a kimaradó, élők is bekerülnek a névsorba) lassan lefogták az esetleg vállalkozó jóindulatúak kezét. A II. világháborús veszteségkutatás szekere kátyúba jutott éppen akkor, amikor már módszerei és a tanulmányozandó források köre kialakultak és ismertté váltak. Bár a háború után megmaradónak, akik elsősorban ösztönözték a gyűjtést, életkoruknál fogva lassan örökre távoznak körünkből, így sok helyütt nem tudják megtisztelni őket a háborúban életüket vesztett társak lexikonával. Reméljük, tudományos érdekből a munka újra lendületet vesz majd. Szeged városának nagy szerencséjére Kanyó Ferenc személyében került olyan kutató, aki nemcsak elkezdte, hanem be is fejezte a nagy munkát. Az első kötetet Dunainé Bognár Júliával adta közre, a másodikat, a dorozsmai áldozatokét már maga készítette akárcsak a jelen kötetet, amelyet 2000-ben vehetett kézbe az olvasó. Ezzel a Szegednek valamikor illetve ma a városhoz tartozó lakott helyeit és területeit beleértve a II. világháborús veszteség listája szinte teljes lett. Nagy munka ért véget, amely nyomán egy a jövőben minden alkalommal és időben forgatható lexikon és egyúttal történeti forrás született. Köszönet érte az elhaltak, a túlélők és Szeged város nevében. A hosszú, időigényes kutatásba mélyedve a pályája során a második világháború történéseit feltáró Kanyó Ferenc profi veszteségkutató lett, megismerve e látszólag egyszerűnek tűnő munka összes buktatóját és nehézségét, amely az adatok összegyűjtése mellett azok pontosításában, az átfedések feltárásában, a rendelkezésre álló adatok egyeztetésében nyilvánul meg. Kanyó Ferenc köteteinek nagy erénye, hogy bemutatja azon katonai alakulatok korabeli mozgását, amelyekben szegediek vettek részt. Ezzel kiterjeszti a város történetét, ugyanis megtudjuk, hol és merre harcoltak a szegediek és környékbeliek. A kötetek készítésekor sok egykori résztvevő visszaemlékezését is felhasználta ellenőrizve az elmondottakat, ami e tekintetben páratlanná teszi munkáját, hiszen ezen adatok máshol nem találhatók meg.