Szegedi Műhely 2002/1-4. Pótfüzet [antikvár]

Bevezető Varga Ferenc Szegeden született 1837. január 28-án.' Édesapja Varga István szeged-rókusi kereskedő és nemzetőr káplár; arcát Gabara Vince krétarajza őrzi a múzeumi képtárban.^ Édesanyja Bezdány Terézia.^ Anyai nagyapja, Bezdány Ferenc, a 19. század első felében tekintélyes városi polgár, Rókus képviselője a törvényhatósági bizottságban.'' 1816 körül feleségül vette Szücs Rozáliát. Házasságukból először fiú született: Bezdány Ferenc (1817-1864) katolikus lelkész, 1848-től kisteleki, 1863-tól szeged-rókusi plébános.^ Példájának szerepe lehetett abban, hogy unokaöccse. Varga Ferenc is a papi pályát választotta: a , szegedi kegyes oskolában szerzett érettségi után a temesvári papnevelőben tanult. Már kispapként, teológusként 1857. október l-jétől hitoktató lett szegedi elemi iskolákban. Tanulmányainak befejeztével, a szentelési korhatár elérése előtt Temesvárt „püspöki tollnok", azaz az egyházmegyei hivatal irodai alkalmazottja volt. Csajághy Sándor megyés püspök 1859. augusztus 28-án szentelte pappá l Temesvárott. Ősztől segédlelkész lett az Arad megyei Szentannán (Sintanna, Comláus, Románia)^, Újaradon,^ a Torontál megyei Bogároson (ma Bulgáru?, Romániában), 1960-tól Kisteleken, 1862-től Nagykikindán (most Kikinda Szerbiában), majd Újszegeden.^ 1865-ben lett plébános az Arad megyei Gyorokon (Ghloroc, Románia), 1879-től a Torontál megyei Csókán (Coka, Szerbia), 1880-tól j Kisteleken. 1892. október 11-én a Dugonics Társaság alapító tagja lett.® A társaság , fölolvasó asztalánál, kiadványaiban gyakran szerepelt.'" Választmányi tagja volt a Dél magyarországi Történeti és Régészeti Társulatnak Is. "Rózsa Ferenc szeged-palánki, azaz belvárosi apátplébános halála után, 1893. április 26-án őt ' választották meg utódának. Híressé vált azzal, hogy nem engedte az öreg palánki Dömötör-templomnak lebontását, s ezzel - míg élt - késleltette a Fogadalmi r templom fölépítését.'^ Szülővárosában hunyt el 1906. december 5-én. A Belvárosi ^ temető díszparcellájában nyugszik. í ' Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1914. 14. k. - Lotz Antal: Történetíró papok Csanád egyházmegyében. = Magyar egyháztörténeti vázlatok. 1991. Bp., 1992. 260. - Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgárcsaládok történetéhez. Szeged, 1992. 293-294. - Czímer Károly: A Szcged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929). Szeged, 1929. 208. ' Habermann: 30. Habermann: 29. ' Habermann: 29-30. ' LoU: i. h. 'Uo. ' Habermann: 293. ' A Dugonics Társaság ötven éve. Szerk. Banner János. Szeged, 1943. 11. Uo. 12-13, 16, 20, 28,41,43, 65,79, 98, 99, 105 162, 253. " Szinnyei: i. h. Czímer: i. h. - Szeged. Szerk. Kiss Ferenc, Tonelli Sándor, Sz.Szigethy Vilmos. Bp., 1927. 35, 57. /Magyar városok monografiája 1./