kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Apró Ferenc - Szegedi Műhely 2002/1-4./Pótfüzet [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/218/4703218.jpg "Apró Ferenc - Szegedi Műhely 2002/1-4./Pótfüzet [antikvár]")
Szegedi Műhely 2002/1-4./Pótfüzet [antikvár]
Apró Ferenc, Bálint László, Borvendég Béla, Csongor Győző, Fazekas Tamás, Kolauch Károly, Kovács Miklós, Lengyel András, Löw Immánuel, Miklós Péter, Móra Ferenc, Nagy Istvánné Diósszilágyi Éva, Németh László, Novák Mária, Oláh Miklós, Péter László, Pusztai János, Rozsondai Marianne, Ruszoly József, T. Knotik Márta, Tamasi Mihály, Vértes László
Részlet:
BÁLINT LÁSZLÓ
Az 1956-i szegedi sortűz
Megválaszol(hat)atlan kérdések
Ha bármilyen formában szóba kerülnek az 1956. évi forradalom szegedi eseményei, az indulatok és az érzelmek immár több mint négy évtized múltjával is akkor szabadulnak el leginkább, amikor az október 26-i sortűre terelődik a szó. A túlfűtöttség természetes, hiszen az egyetlen olyan forradalmi esemény ez Szegeden, amelyhez vér tapad, és a sortűznek egy halálos áldozata és több sebesültje volt. Ugyanakkor senki sem említi,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
BÁLINT LÁSZLÓ
Az 1956-i szegedi sortűz
Megválaszol(hat)atlan kérdések
Ha bármilyen formában szóba kerülnek az 1956. évi forradalom szegedi eseményei, az indulatok és az érzelmek immár több mint négy évtized múltjával is akkor szabadulnak el leginkább, amikor az október 26-i sortűre terelődik a szó. A túlfűtöttség természetes, hiszen az egyetlen olyan forradalmi esemény ez Szegeden, amelyhez vér tapad, és a sortűznek egy halálos áldozata és több sebesültje volt. Ugyanakkor senki sem említi, és főleg hasonló szenvedélyességgel nem, a két nappal korábbi, október 24-i eseményeket a kendergyárnál és az egyetemi diákotthonokban. Holott itt az öthalmi laktanyából kivezényelt államvédelmi belső karhatalmi alegység használt fegyvert, adott le riasztó lövéseket a levegőbe, az épületekben pedig a mennyezetbe.
Több évtizeden át az 1956-i sortüzekről alig esett szó, vagy ha mégis, akkor a valósággal teljesen ellentétes megközelítésben. A kádári korszak összeomlásakor, a rendszerváltozás hajnalán és azóta is szabaddá vált az emlékezés 1956 forradalmára. A szegedi eseményekkel kapcsolatban is sokan tették közzé gondolataikat és véleményüket. Legtöbben a realitások talaján maradtak, kevesebben azonban a valóságtól elrugaszkodtak, ki jobban, ki kevésbé. A valótlan adatokat fölemlegetők mentségére legyen mondva, hogy az 1956-tól eltelt évtizedek alatt az emlékezet bizony, ha akarjuk, ha nem, kopik, különösen, ha hosszú időn keresztül folyamatosan propagandisztikus ellenhatások érik. De más körülmények is hatottak. Nemrégiben egy nyilvános rendezvényen, amely a szegedi forradalmi eseményekkel volt kapcsolatos, egy 1956-os lehangoltan jegyezte meg: "Már megint sok a Háry János."
Termékadatok
Cím: Szegedi Műhely 2002/1-4./Pótfüzet [antikvár]
Szerző:
Apró Ferenc
,
Bálint László
,
Borvendég Béla
,
Csongor Győző
,
Fazekas Tamás
,
Kolauch Károly
,
Kovács Miklós
,
Lengyel András
,
Löw Immánuel
,
Miklós Péter
,
Móra Ferenc
,
Nagy Istvánné Diósszilágyi Éva
,
Németh László
,
Novák Mária
,
Oláh Miklós
,
Péter László
,
Pusztai János
,
Rozsondai Marianne
,
Ruszoly József
,
T. Knotik Márta
,
Tamasi Mihály
Vértes László
Kiadó: Somogyi Könyvtár
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............