Szegedi szépírás 2007., január-december [antikvár]

MŰVÉSZETI HAVI LAP VII. ÉVFOLYAM 1. SZ. 2007. JANUÁRI. Híres képek - képes hírek egy kiállítás margójára A lenti fotográfián Seidner Zoltán örökítette meg egy ferencvárosi család karácsonyát 1954-ben. Benne sűrűsödik a kor minden propagandisztikus szándéka, de annak dokumentálása is, hogy mily szegényes - mai szemmel persze - ünnepeink voltak ötvenegynéhány esztendeje. A kép azon a kiállításon, illetve a hozzá készült pompás és tanulságos katalógus-kötetben látható, melyet a Magyar Távirati Iroda bocsátott útjára ez év őszén. Apropó van bőven: 125 éves 32 MTI és ötven esztendeje, hogy megszületett az a kormányzati döntés, hogy a Magyar Foto Állami Vállalatot beolvasztja a Magyar Távirati Irodába. így megteremtődött az a nemzeti hírügynökség, mely méltó módon vehette fel a versenyt a nemzetközi mezőnyben a hírek és képek piacán. A Híres képek - képes hírek című kiállítás - a budapesti bemutatót követően - most Szegeden, az SZTE új palotájában, a TIK-ben látható. Az MTI a mintegy 13 millió fotónegatívból és a hozzávetőleg 5 millió mintaképből válogatta azt a 302 papírra nagyított fényképfelvételt, me* lyekkel reprezentálni szándékozott elmúlt ötven esztendejét. A képanyag kronologikus sorrendben és a társadalmi élet minden szegmensét fölmutatva - a politikai eseményektől a gazdaság mindennapjain át a családok, a tudomány, a kultúra, a művészet, a sport világáig - dokumentálja múltunk elmúlt fél évszázadát. Riportfotók, portrék, zsánerképek, reklámalkotások váltják egymást. Kerestem a helyi vonatkozásokat - nem sokat találtam. Keleti Éva 1953-ban Makón fényképezettj a József Attila téesz tagjai oroszul tanulnak? Stekovics János 1987-ben a 130 éves szegedi nosztalgiavillamost örökítette meg; Németh György 2002-ben a Csillag börtönben készített képeket; 2006-ban erdélyi fényképeit láthatták a hazai újságolvasók; míg Kovács Tamás az idei árvíz és a kajak-kenu világbajnokság pillanatait örökítette meg. Átböngészve a tárlat anyagát és a vaskos katalógust nyugodt szívvel mondható: immáron nem csupán nyelvében él a nemzet, de képe is van hozzá! T.L. Kis karácsony Ma is tele a postaláda reklámújságokkal, kínálólapokkal, vaskos árukatalógusokkal. Legtöbbször egyetlen mozdulat intézi sorsukat, a postaládától a kukaedényig. Most azonban kíváncsibb v^'ok. Vajon mit hirdetnek a muhik, akad-c a színes -és színezett - csodaképek között romlott terméket, átcímkézett árut, silány tóvlit sejtető?! Bizonyára igen. Csakhát olyan időket élúnk, amikor a szükség a silányabb felé taszít, az igényesebb világ keveseknek adatik. Ezt aztán kihasználja a hazai és nemzetközi kereskedelmi maffia. Országhatárokon ám>'ülóan szennyezik a hiper- és szupermarketek gondolatait - s mégis ott tolong ezen áruhalmazok között a fél ország. Múlt héten Szabadkán jártam. Még nyoma sem volt a karácsonyi készülődésnek, néhány maszek bolt kivételével kongtak az ürességtől az üzletek. A főtér melletti, jobb napokat látott nagyáruházból nemcsak a kínálat, de a kínáló is hiánycikk. Az emeleti részben az volt az ember érzése, rekonstrukció előtt vagy éppen utána kószál az üres üvegkalítkák kőzött. Egy árválkodó eladó azonnal panaszhangra vált: „Nincs pénz, nincs kereslet, s így kínálat sincs. Akinek pedig vastag a bukszája, nem itt költi a dinárt." Nálunk is teli vagyunk panasszal: szegény a magyar, szegény lesz az idei karácsony. Aztán látom a tévécsatornákon: minden szuper és hiper és pláza teli emberekkel, viszik a plazmatévét, a DVD-lejátszót, a luxus fotoapparátot, a mobilcsodákat. Jelzik is a szakértők, az idén ismét költünk mint tavaly, és mint ameddig a takarónk ér. A fa alatt aztán arra is gondolnunk kell: januártól jön a csekk, fizetni kell az elsö részletet! Hogy milyen fa alatt? Dugig a Mars tér, szuper a fenyő-kínk\]at. Tarra vágják a n^oigat-du-nántúli erdőket, lopják a: alföldi fenyv eseket, a természetvédők hírelik a müfenyőt, az élelmes kereskedők esernyőként összecsukható műfe-nyökkel lepnek meg zöldben, pirosban, feketében, rózsaszínben. Merthogy elsö a vevő! Talán még előbb kellene helyezni azt az eml^ert, a szeretetet, acsalád meghittségét, a kis (de élményében hatalmas) karácsony múló ideáját.