Bővebb ismertető
Koszta Gabriella FORDÍTÁSNAPLÓ
Csiki László temetése után, 2008-ban az Európa Kiadó felkért, hogy sürgősen fordítsam le Gabriela Adame§teanu Az elveszett délelőtt című regényét, de akkor még egyáltalán nem gondoltam, hogy Laci a halálával nemcsak ezt az utolsó el nem végzett munkáját hagj^a rám, hanem egy új hivatást is örököltem tőle.
Az örökséghez az embernek különös a viszonya, mert az örökséget nem mindig kizárólag érdem szerint és jogos jussként kapjuk, hanem inkább a forgandó szerencsének köszönhetően. Hányszor előfordul, hogy az örököst kitagadják az értékes vagyonból, amelyre évtizedeken át joggal várakozott, másnak pedig váratlanul az ölébe huU az örökölt kincs, amire nem is számított. A műfordítás nekem ilyen váratlan örökség, és úgy érzem, nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy Csiki Laci halála révén jutottam hozzá, nem kótyavetyélhetem el, meg keU becsülnöm
Cártárescu Orbítor című prózatrüógiájának fordítását is tőle örököltem. Miután a Jelenkor Kiadónak Sóvárgás címmel lefordította már a Nostalgiát, elkezdte fordítani az első kötetet. Amikor csaknem húsz éve elkészült a fordítással, azt mondta, többé pisztollyal sem lehet arra kényszeríteni, hogy Cártárescut fordítson. A saját verseit és regényeit akarja megírni, semmi kedve mások bonyolult képzeletvüágában tévelyegni hosszú hónapokon át, mert amíg lefordít egy ív Cártárescu prózát, addig simán lefordíthatna két normális regénjrt. BaUa Zsófi volt az első kötet kontroUszerkesztője. A két makacs, románul jól tudó erdélyi költő heves vitáinak sokszor tanúja voltam. A mellérendelt mondatok értékéről, a helyes szórendről, a próza költészetéről, a szintaxisról, a két kultúra különbségeiről folyt a vita, amit számos üveg Szalon sörrel igyekeztünk szalonképessé enyhíteni. A fordítás nemcsak azt jelenti, hogy jól ismerünk két nyelvet, és az egyiket a másikon is érthetővé tesszük. A műfordítás sokszor bizonytalan kimenetelű, kockázatos kaland, szellemi bányamunka nemcsak egy másik nyelvben, hanem egy másik és a sajátunktól eltérő gondolkodásmódban és képzeletvüágban.
1969-ben született, Botosani-ban. Jelenleg Iasiban él, előadótanár az Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem Szociológia Karán.
Az új generáció legtöbbet méltatott és fordított tagja, eddig bolgár, francia, görög, lengyel, német, olasz, spanyol, szlovén és török nyelveken olvasható. Hét könyve jelent meg, és számos irodalmi díjat nyert. A Hogyan felejtsünk el egy nőt a legújabb regénye.(A fotót Matei Bejenaru készítette.)
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Hogyan felejtsünk el egy nőt (2010)