Székelyföld [antikvár]

ELŐSZÓ. A keleti Kárpátok tövében, égretörŐ bérezek alján él egy maroknyi, tősgyökeres magyar nép; szorgalmas,értelmes, ügyes, iiíánozhalathin müvésztehetség, századok óta bástyája Magyarországnak, mentővára az erdélyi magyarságnak, e mellett erős, mint az a szikki-lánczolat, mely festői szép völgyeit, aranykalászos rónáit köríti. A nép: & szé~ kehnép, földje: a Székely föld. A természetaikotta éles határok között ős eredetiségében megmaradt népszokások, sajátságok, nyelv, viselet a székelyben egy a magyartól sokban eltérő, annál ősibb néptipus, a földben egy kis külön ország benvomását teszi az embcri'e. o ^ A méhkas azonban megtelt. A földmívelés már nem elég a népesedési processus tovább vitelére. Rajok tódulnak ki keletre, délre és nyugatra. A szegény nép keletre és délre megy: Oláhországba, hogy kenyeret keressen magának és családjának. Itt azután jó részben elzüllik, vagy efnemzetlenedik. Az iskolázott székelyből pap, tanító, vagy hivatahiök lesz, más megyében alapítója sok jó magyar családnak.