Székelyvécke [antikvár]

Művészi lélek él a székely népben, a balladák világa. A jónak és a rossznak ez a szélsőségesemintha nem valóságos élet, hanem művészi túlzás volna. A kettősség, a belső meghasonlottsághajszolja a népet, mintha nem volna reális alapja az életének, mintha a mindennapokvalósága helyett egy romantikus művészi alkotásban élne. " (Bözödi György)ElőszóSzékelyvécke megismerése, feltárása és elemzése elkerülhetetlen volt. Régóta tudtunka községről, de igazán akkor került az érdeklődésünk középpontjába, mikor Dávid László régibarátját, Fekete Pált polgármesterré választották a falujában. Vécke több szempontból isérdekessé vált számunkra. Az egyik a völgyek közé szorult település romlatlansága, amiabban jelentkezik, hogy - ahogyan egy újonnan betelepülő fogalmazott - egyenesen is lehetbeszélni, azaz nem kell állandóan a beszélgetőpartnerünk ki nem mondott szándékait, céljaitérdekeit, kutatni beszélgetésünk közben, elég a nyelv és a helyzetek adta játékok varázsábanélni. A másik, hogy egy jelentős falumegújítási munka közepébe csöppentünk, és ez már avidékfejlesztő énünket is cselekvésre sarkallta.A kutatási tevékenység legjobb formájának jelentősebb pályázati pénzek hiányában, afalukutató tábor bizonyult. A tábor ötlete 2008 nyarán fogant meg, és az egyéves előkészítőmunka után, 2009 júliusában valósult meg. A bő egy hetes táborban a Szent István EgyetemGazdaság- és Társadalomtudományi Karának, az Eötvös Lóránd TudományegyetemTermészettudományi Karának ill. a Babes-Bólyai Egyetem Bölcsészettudományi Karánakhallgatói vettek részt. Fontos volt, hogy a hallgatók többféle előképzettséggel rendelkeztek, éshogy egy határon túli oktatási intézmény hallgatóit is sikerült bevonni a munkába. A fénykép-dokumentáció elkészítésénél Takács Gábor fotográfus segített. A tábort Dr. Farkas Tibor aSZIE Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet egyetemi docense és Dávid László aBékésy György Középiskola tanára vezette.A táborban Székelyvécke társadalmi-gazdasági helyzetét kutattuk, valamint vizsgáltuka helyi társadalom és a helyi társadalmi tőke állapotát is. Fontos szerepet kapott a falusiturizmus és a gazdálkodás lehetőségeinek a felmérése. A módszerek közül a legfontosabbak amélyinterjúk, a kérdőíves felmérés, a különböző dokumentumok elemzése és az archívfényképek gyűjtése, feldolgozása volt.