Szekszárd vonzáskörzetének vizsgálata [antikvár]

A természeti, gazdasági, társadalmi tér törvényszerűségei kutatásának mindhárom nagy földrajztudományi gondolatrendszere - a tájföldrajz, a gazdasági körzetesítés, a központi helyek elmélete - igényt tart a természeti, gazdasági, társadalmi folyamatok totalitásának megragadására és leírására, kísérletet tesz a közöttük fennálló kapcsolatok értelmezésére. A településhálózat kialakulásának, fejlődésének és funkcionálásának kérdéseit a tájföldrajz a tájak életéből, hierarchikus kapcsolatait a tájak hierarchiájának rendszeréből próbálta levezetni. A településhálózat feltárásakor kidolgozott fogalmi rendszere erősen kötődik a tájföldrajz terminológiájához. A gazdasági körzetesítés a termelés, a társadalmi és területi munkamegosztás rendszerének feltárásával közelíti meg a településhálózat elméleti kérdéseit, a települések szerepét a gazdasági kapcsolatok és a teljesítőképesség oldaláról vizsgálja. A gazdasági körzetkutatások elsősorban a gazdaság területi rendszerének, szerkezetének és kapcsolatainak feltárására irányulnak, csak részben érintik a településhálózat területi rendjét és funkcionálását. A gazdasági körzetkutatások során feltárt vagy kialakított területi kategóriák (makrokörzet, mezokörzet, mikrokörzet) elsősorban a gazdaság kapcsolatainak az elemzésére, leírására alkalmasak. E területi kategóriák nem párhuzamosíthatok egyértelműen sem az élő közigazgatási területbeosztás szintjeivel, sem a településhálózat kialakult központ- és vonzáskörzet-rendszerével.