Szemere Bertalan és kora 1-2. [antikvár]

Szemere Bertalan születésének 175. évfordulóján ünnepi beszéd Elmondta az 1987. augusztus 28-i megyeházi megemlékezésen Dr. Ladányi József a Bor.sod-Abaúj-Zcmplén Megyei Tanács elnöke Kegyelettel emlékezünk Szemere Bertalanra, az első felelős magyar kormány belügyminiszterére, az 1848—49. évi szabadságharc kormánybiztosára, majd miniszterelnökére, a politikusra és íróra, aki 175 esztendeje látta meg a napvilágot egy alig nyolcszáz lelket számláló borsodi falucskában, Vattán. A legendák ködébe vesző családi hagyomány szerint a Szemerék Huba vezér leszármazottai. A valóság azonban Szemere Bertalan születésekor sokkal prózaibb. A több ágra szakadt rokonság legszegényebbjei éppen a borsodi Vattán élők. A napóleoni háborúkat megjárt, szórakoztató történeteket mesélő, vendégszerető apa s a szorgos éde.sanya a négy gyermeket c.sak nagy nehézségek árán tudta nevelni, iskoláztatni. A vattai, miskolci, késmárki iskolai évek az eszmélés jegyében teltek. A meghatározó azonban a sárospataki kollégium volt. A szülőfaluban a parasztgyermekek társa, és mutatván, hogy — nemes létére is — közéjük tartozónak érzi magát, mezítláb járt velük iskolába. Patakon a szegénység már nem valamiféle önként vállalt szerep; valóban nélkülözések közepett élt. Alig volt öltő ruhája, könyvre sem telt; nem volt télikabátja, a hidegben a .szénába bújva, padlcisokra húzódva tanult. Tizenhárom esztendős korában ébredt rá igazán a tudás fontosságára. Hatalmas erőfeszítés.'iel, kitartással látott hozzá, hogy mindazt elsajátítsa a világból, amit fontosnak, hasznosnak érzett. Miskolcon az iskolában műkedvelő színtársulatot alakított, Késmárkon hónapok alatt megtanulta a német nyelvtankönyvet, s hozzá hatezer szót. Patakon rengeteget olvasott, magyar szerzőket (Kölcseyt, Verseghyt és másokat), németeket (Goethét, Schillert, Lessinget, Herdert). Megtanult olaszul, angolul és franciául is. Mindezek mellett a zenében is jártasságra tett szert. Kisportolt, erős testalkatú. A diákmulat.ságokon azonban hiába keresnénk. A tudásvágy számára mindennél fontosabb. Összes idejét a tanulásra fordította, s másokat is erre buzdított. A középiskolát befejezve jogot tanult tovább Patakon a híres Kövy professzor főiskoláján, ahol korábban Kossuth Lajos is joghallgató volt. Szemerének köszönhető, hogy az 1822-ben megszűnt diákegyesület (Páncél vármegye) helyett megalakul az újabb, a Nándor Királyi Tábla, majd Nándor vármegye. Ennek az egyesületnek legfőbb haszna, hogy a hallgatókat a jogalkalmazás és a közigazgatás gyakorlatának el-