Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei [antikvár]

1. Bevezetés Szentegyháza a Hargita hegység központi vonulatának déli lábánál, a Szentegyházi-láz (Hargita plató része) központi részén, 859 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. E hegyvidéki település Hargita megye legmagasabban fekvő városa. A város közvetlen környékén a legmagasabb rész észak-keleten van (IVOOm felett), a legalacsonyabban a déli részen fekvő Lövétebánya található (700m felett). A település a Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt összekötő 13A műút mentén fekszik, közel azonos távolságra a két várostól: a megyeszékhelytől 28 km-re, Székelyudvarhelytől 24 km-re. Észak-nyugaton Kápolnásfaluval, délen és délnyugaton Lövéte községgel határos, míg északkeleten Madéfalva, keleten pedig Csíkszereda a közvetlen szomszédok; nyugaton kisebb részen határos Gyepessel és Homoródkeményfalvával. Szentegyháza közigazgatásilag Hargita megye része. A megye 34 százalékát kitevő, 2253 km^ területű Udvarhely térség keleti részén fekszik. Belterülete 241 hektár, összterülete 9000 ha, azaz több mint 90 km^. Hozzátartozik két település: Homoródfürdő és Lövétebánya. A szomszédos Kápolnásfaluval együtt a mindössze 15008 hektár nagyságú. Hegyalja (Havasalja) mikrorégiót alkotja. A földterület nagy része erdő (3559 ha), továbbá 1852 ha kaszáló, 1277 ha legelő, 592 ha szántóterület és 19 ha gyümölcsös. Az 1953-as közigazgatási törvény alapján Szentegyházfalu (románul Vláhita) községhez csatolták Szentkeresztbányát (Vláhita Nouá), amely azelőtt Lövétéhez tartozott. így a Maros-Magyar Autonóm Tartomány Udvarhely rajonjának lett része az új felépítésű község. Az egy községgé való nyüvánítás természetszerű volt, mivel a két település rohamosan „közeledett" egymáshoz, majd nemsokára összenőttek. 1968 májusában, az 1136-os számot viselő minisztertanácsi határozattal, városi rangra emelkedett a község, ugyanakkor idecsatolták Homoródfürdőt és Lövétebányát is. Hivatalosan a Vláhita nevet viselte 1990-ig, amikor Szentegyháza lett